Taifun

Érkezésem óta volt két földrengés, és most végre egy tájfunhoz is volt szerencsém. Valami egészen gyengécske lehet, mert Budapesten a tavalyi Aug. 20-i vihar is nagyobb volt ennél. Tény ami tény, ilyen nagy esőt ritkán látni, de a vihar nem volt valami erős. Biztonság kedvéért azért kimentem párom elé az álomásra, hogy hazakísérjem, mivel bringa nélkül ment az állomásra, révén akkor még nagyon esett az eső. Munkából pedig olyan tíz körül jött haza, ami elvileg nem nyerő taifun idején. Erre, addigra még az eső is elállt, úgyhogy kerekedett belőle egy szép esti séta. Tegnap kivételesen nem dolgoztam, megfogadtam egy jótanácsot, hogy egy napot lustálkodjak, mivel már gépre nézni se tudtam, úgy fájt a fejem (mivel ugye a gépen dolgozom, nincs más választásom). Főztem is, gondolván sokat főzök, holnapra is marad majd belőle. Persze, meg is ettem együltömben. Sebaj, nyugtáztam, hogy nem ment össze a bendőm.
A tegnapi esős, szeles idő után, ma kifejezetten szép idő van, süt a nap, nincs szél, és kifejezetten meleg van.
Aki képeket vár, le kell hangoljam, nem készülök egyenlőre újakat csinálni, mivel eléggé elfoglaltka vagyok, és le van korlátozva az is, hogy milyen messzire mehetek, hiszen a jegyek is pénzbe kerülnek ám.
Továbbá tegnap megismerkedtem egyik szomszédommal, egy olasz srác, japán barátnővel, és szintén a vízumon szenved. Neki már megvan a „Certificate of Eligibility”, most intézi a tényleges vízumot, mondta ha mázlija van, megkapja időben, mivel neki szintén Decemberben jár le a vízuma. Jee… annyira örülök, hogy két különféle szart kell megpályázni, hogy csak na.
Sebaj, ez a CeO meglesz elvileg könnyen, utána a vízum a keményebb dió, de lehet siettetni azért picit. Hát reménykedjünk^^