Égi harag

Ma a hét legérdekesebb eseményéről írok, vagyis a múlt hétéről, hiszen ma hétfő van. Egyik este ismét megremegett a föld, eddig ez volt a legnagyobb amióta itt vagyok. Elég rendesen lehetett érezni, és bizony elég hosszú időnek tűnt, volt jó pár másodperc. Ez rövidnek tűnik, de amikor remeg a föld, nyikorog az acélszerkezet meg csörömpölnek az edények picit, na meg mozogsz te magad is, hiszen nem lebegsz a föld felett, akkor bizony elnyúlik az a pár másodperc.
Na mondom, ezzel is megvolnánk, de nem ám, mert fél órára rá jött a következő Isten csapása: égzengés. Én otthon már megszoktam a durva égzengést is, amikor recseg ropog az ég, mintha ránk akarna szakadni, ha nem is fél tőle az ember, elég zavaró és kellemetlen. Itt ez máshogy megy. Az otthoni égzengés itt még lepkefingnak sem menne el. Egyetlenegyet dörrent az ég, az egyetlen bevillanó villám után… én ilyet még nem pipáltam. Azt hittem elkezd bennem visszafelé keringeni a vér. Már készültem is, hogy jön még pár, de szerencsére nem jött. Ilyen még nem volt az életemben az egyszer szent. Mostmá rilyet is hallottam, meg fogok is. Páromnak megírtam, hogy figyu, földrengés, meg az égszakadás? Tömör válasz: aham, dörög. Hirtelen nagyon picinek éreztem magam (-_-‘)
A mai nap folyamán sokat kellett törivel foglalkoznom, mivel ez is a munkám része vala, továbbá elkezdtük összerakni a weboldalt, a nyelviskolának. Az email címem is készül, érdkes lesz az előtag:
sikulmadu. A Madudákot nem én óhajtottam megnyírni, mondták így rövidebb. A Sikul pedig? A Péter ugye kő, szikla, de hát legyen már valami „hunosabb” nevem, találta ki a kedves vezetőség. Kérdezték mi a kő meg szikla magyarul, leírtam, de mondtam, ha tudnak valami mást, az is megfelel… Erre kiderült, hogy Szibériában biza a szikla az sikul, magyar fonetikus írással szikul. A Japán nyelvben is számtalan szó van, ami ugyanúgy hangzik és jelenti mint a magyar megfelelője. Pl.: issai – összes, ataeru – adni (nem más mint a mi igénk, a japánban van „eru” végződés igénél, ha ezt levesszük, akkor ad – ata, lám lám), bou – bot, chikai – rövid, csekély. Ez csak pár példa, többszáz, több ezer szóból. Tudnék listát adni egy rakás nyelvről, a Keltától a Suméren át, amelyik ilyen hasonlógásokat mutat. Nem magyar ember rakta össze, hanem ázsiai kutatók, épp az én dolgom a magyar megfelelőket megtalálni, és megnézni, hogy van-e valami köze hozzá. Érdekes munka, és hihetetlen dolgokra jöhet rá az ember.
Na meg így könnyebb lesz japánul tanulni^^

1 comments

    • Csibikusz on 2007-12-30 at 17:16
    • Válasz

    Hali!
    Csak megjegyzem itt, mint egy emlékkönyvben, hogy engem is nagyon érdekelne egy ilyen fasza munkakör (:
    „rokon nyelvrész kutatás” jól hangzik

    (Most tovább olvaslak és talán erről is megtudok többet.)

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.


6 + = tizenöt

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .