Bürokrácia

Mert itt is van, és ma történetesen felszabta az agyamat.
Jártam a bevándorlási hivatalban, a már meglévő „Certificate of Eligibility”-vel. Erre kaptam újabb három lapot, amit legyek szíves töltsek ki (persze MIND ugyanazzal az infóval amit egyszer már beadtam, hogyne, értelem felsőfokon), adjam le, és várjak újabb 2-3 hetet, mire kézhez kapom a vízumot.
Az újabb papírköteg neve: Change of Status of residence… vagy mi a rákfene. Van aki azt mondja hogy 48 óránál nem több. Ennek annyi hitelt adnék, hogy pár hónappal ezelőtt, a CoE-re még másfél, két hónapot mondtak, míg amikor beadtam, akkor egy hónapot, és tartották is. Most 2-3 hetet mondanak az újabb papírra, ami elvileg maga a vízum lenne, de van akik meg azt mondják, hogy két napnál nem lesz több. Akárhogy is legyen, ha ugyan nem is az az abszolút töketlenkedés megy mint otthon, azért itt is vannak (és most előre is elnézést, de mókából annyiszor elsütöttem, kedves néhai kollegám volt kitűntetve a címmel, persze szigorúan viccből, most viszont komolyan) inkompetens balf*szok. Több rosszat nem tudok rájuk mondani, (lol ez is elég csúnya) mert hihetetlen kedvesek, udvariasak, és egyszerűen nem tudok rájuk haragudni… akivel ma beszéltem (három ügyintézővel, vagy mik/kik ezek), rendesek udvariasak voltak. Az úr, vagy srác, aki a legtöbb infót adta, nagyon jól tudott angolul, hihetetlen türelmes volt, és nyugtatgatott hogy ne izguljak, minden meglesz időben, és nem kell elhagynom Japánt akkor sem ha nem, csak menjek be hozzájuk, és kiállítanak egy papírt hogy úton van.
Továbbá már ez a CoE is felhatalmaz a melóra félig-meddig, mondták ne aggódjak, fél lábbal már bent vagyok, a másik fele meg már billen át a küszöbön. Oké dánke, de így ebben a hónapban még nem tudok elköltözni, lol, szóval még egyszer be kell fizetnem annyi lakbért, ahány liter kőolaj elfér a lakásomban, mert kb így mérik az árát. Aranyból olcsóbb lenne..
No de baj nincs, mert megoldom most már mindenképpen, csak utálok oda menni, mert most is véresre hólyagosodott a lábam, ugye szépen fess legényként kiöltözve, nyakkendőt is vettem fel!!! (nagypapám tanított ám meg, és két havonta egyszer ha kötöttem eddig… féltem elfelejtem, de hát nem hiába, jó tanár^^ úgyhogy még nekem is sikerült megtanítania úgy, hogy nem felejtettem el:D) A cipőim meg nem túracipők, mivel azt nem hoztam, meg öltönyhöz fura is lenne… úgyhogy a zoknim most nem izzadtságtól nedves. Majd mártózom egyet forró vízben és jól kiáztatom magamat. Szerdán meg megyek újra, örülni fog a lábam, meg én is.