Hétvége

Holnap, azaz hétfőn, öregemberek napja lesz. Hálát adnak az időseknek a gondoskodásért. Ez egy hivatalos ünnep, akár csak December 20., amikor is az éppen uralkodó uralkodó születésnapját ünneplik. (tudom szóismétlés, de nem szerettem volna „aktuálisat” írni) Ezen a napon valami ajándékot adunk az időseknek. Nagyjából ennyi. No meg némi időt töltünk velük. Mi Rie nagyijának veszünk ajándékot, de sok időt nem hinném, hogy töltenénk vele, mert Rie nem bírja sokáig^^ Amit megértek. Aranyos nénike, de be nem áll a szája, és mindenbe beleüti az orrát. Amíg Rie apukája nem dugta el az ő kulcsukat a lakáshoz (van nekik egy, elvégre ők vették meg, és nekik fizetjük a törlesztőrészleteket, no meg ha bármi lenne hirtelen), mindig átjött amikor nem voltunk itthon, és elkezdett pakolászni. Elég idegesítő volt mindent állandóan keresni… Nem rosszindulatból tette, de nem veszi észre a bolondériáit, és ezt párom szülei mondták. Otthon állítólag még idegesítőbb tud lenni^^ De ugyanakkor sokat segít^^ Szóval, amolyan vegyes érzelmek:D

Ma voltunk vásárolni, de semmit nem vettünk. Igen, itt ilyet is lehet:D
Hazafele egy parkon kerekeztünk át. Először egy gigászi csótány zúzott át előttünk ezerrel. Nagyon nagy volt ám!!!!
Utána pedig valami lassú dög mászkált előttünk. Ez utóbbiról kép is készült, majd ha lesz rá érkezésem feltöltöm^^ Ez valami amerikai rák volt, vagy zsiráf. Egy szomszédos tóból mászott ki. Ráknak (vagy zsiráfnak, nem tudom hogy hívják a hosszú rákot, ami olyan mint egy homár, de kissebb, úgyhogy zsiráf) picike volt, de akkor volt mint a kézfejem így is. Szegény eléggé rámerevedett a telefonom fényképező-fényére (nem, nem vaku, mert ez nem villan, ez virít mint egy reflektorlámpa), de utána folytatta útját. Az is lehet, hogy értette a helyzetet, és befeszült, hogy minnél jobb legyen a kép, hátha később filmcsillag lesz belőle. Az amerikai zsiráf Japánban. Ízeltlábú zsiráf. Ollókkal.

EÜ állapotomról meg annyit egyenlőre, hogy a pocakom még rosszalkodik néha, de az asztmám elmúlt! Mármint, a tünetei, amik ilyenkor még elég gyakoriak és erősek szoktak lenni. Reggel és este szívok valami „diszkoszból”, és úgy fest ez most nagyon jó. Jövő nyárig már nem fogom szedni, csak e hónap végéig, mert télen jól szoktam lenni, és feleslegesen szívjon az aki rászorul. (annak meg nem felesleges… de azért csak érthető voltam^^)

Párom születésnapjára pedig elköltöm a kajapénzemet, mert pont egybeesik az egyéves évfordulónkkal is, amikor is először találkoztunk élőben. Úgyhogy szeretném egy Nintendo Wii-vel meglepni. Itt ez nem annyira drága móka, talán 20e yen körül mozog, de egyenlőre azért erős. Főleg mivel a babára is elég sokat kell még költeni. Ugye csak a szülés 350e yen. Utána a kötelező szertartásos fényképezkedés, ruhástul, mindenestül jó 50e yen, ha olcsón meg szeretnénk úszni.

De legalább már azon nem kell izgulni, hogy holnap mit eszünk. Ha minden igaz, és ügyes vagyok, egy hónap múlva már lehet, hogy fizuemelést is kapok, de ez még eldől, most megfeszített ütemben próbálok elkészülni a rám rótt feladattal.

Most pedig megyek, mert párom hiányol^^