A hat napos hetemnek, amiből az utolsó hármat lázasan dolgoztam le. Jó, odahaza csak hőemelkedésnek hívják 37,8-ig, emlékeim szerint, de még eszerint is közel kerültem már a lázhoz. Nem lenne gond, ha irodában dolgoznék, de nem. A munkámat részleteztem már párszor, ma négy és fél órát voltam a medencében. Ez mivel jár? Írtam már, és most hat nap után, még mindig betegen, éjjel tizenegykor nem fogok nekilátni részletezni.
Kaptok viszont egy képet a kis legényről. Ha magamnak dolgoznék, mármint magamért, már rég felmondtam volna, az biztos, de ez a kis kuglifejű legényke rá tud venni mindenre^^ Na jó majdnem mindenre. Amúgy nagyon jó fiú, hihetetlen keveset sír mostanában, eljátszadozik magában, beszélget a játékaival és imádja az anyukáját, no meg azért az apukáját is^^
Az én beosztásom csak egyre durvul, egyre lehetetlenebb és őrültebb elvárásokat támasztanak. Például amikor kilenckor kezdődik a munka és 8:55-kor már amúgy is teljes felszerelésben a reggeli megbeszélésen kell vigyázzban állni, akkor érjünk már be 8:20 körül, és kezdjünk hozzá hamarabb a munkához, hogy jó példát mutassunk az új munkatársnak, aki ráadásul a kutyás üzletben fog dolgozni. Mutassanak neki azok példát. Meg az aki tíz percre lakik az uszodától, ne én, akinek tíz percért húsz perccel korábban kell elindulnia, mert minnél korábban indulok, annál ritkábban járnak a vonatok, én meg alapból három járatot használok, éljen.
Itthon viszont egy csodás családocskafogad, úgyhogy ez hajt és táplál^^ Meg a remény, hogy hamarosan új munkát találok.
ápr 11
2 comments
Sok szerencsét az új munkához, kitartást a jelenlegihez és türelmet a kicsihez!(Amúgy cuki…) <(>_<)>
Szia!
tényleg tündéri ez a fiú 🙂
egyébként ezt már akartam kérdezni, gondolom magyarul beszélsz hozzá, úgy tervezitek, hogy a japán mellett a magyar is „apanyelv” legyen? 🙂
puszi nektek. vargaorsi