Mert irni kell

No nem kotelezo, de illik.
A munkahelyemrol irok, mert otthonrol meg valoszinuleg nem nagyon tudok irni. Kedves kisfiunk ugyanis vegre atallt a magyar idozonara, mire visszaertunk Japanba.
Volt blogtali, meg miegymas, kep is keszult rengeteg, amiket parom mar fel is pakolt facebookra, en meg meg nem, mert nem volt idom. Ugy gondoltam, majd irok a kepekkel egyutt, de akkor hetvegeig egy sort sem latnatok tolem, ugyhogy ezen az elkepzelesemen kicsit valtoztattam.
Milyen volt Magyarorszag? Ugyan a blog cime Japanban, es sokakat Japan erdekel, a blog akkor is rolunk szol, mi pedig ket hetet ott toltottunk, ugyhogy most errol fogok irni.
A repulout odafele agyrem volt. Egy dolog, hogy Hibiki a 11,5 oras utbol csak kettot aludt at, viszont az utaskiserok (osztrak legitarsasag) olyan bunkok voltak, hogy jobb lett volna ha onkiszolgalo a gep. Nem vicc, semmi mosoly, unott fej, hiszti hogy jajj mar megint valamit kernek, nem jonnek ha hivjuk, erre odamegyunk es latjuk hogy ujsagot olvasnak. Kerunk forro vizet Hibiki tapjahoz, huzzak a szajukat es meg sorolhatnam. Japan neninek hesegettek hogy menjen mar arrebb mert az utjukat allja. Nem tudom ezek a jolnevelt nepek mit kepzeltek, de az utas fizet azert hogy a gepen utazhasson es valami szolgaltatast kapjon, mig az utaskiserot fizetik azert hogy ott van es szolgaltatast nyujt. Nem, nem kell elsoosztalyu, de legalabb egy also tagozatos kisdiak illemtudasanak a szintjet hozzak mar. Visszafele jobb volt, Hibiki is aludt ketszer negy orat, az utaskiserok is kedvesebbek voltak, foleg hogy volt koztuk ferfi. Engem meglepett, de mindenki (tobbsegeben nok) azt mondta, hogy a ferfi utaskiserok altalaban rendesebbek. En tapasztaltam ennek az ellenkezojet a franciaknal, de atlagban a nok vezetnek, hala az osztrakoknak.
Magyarorszagon erkezesunk masnapjan havazasra ebredtunk, meg Hibikire, aki egy heten at hatkor keltett minket. Otthonletunk soran Karacsonyoztunk csaladommal, elmentunk egyszer varost nezni, meg egyszer parom japan ismerosevel talalkozni, volt egy blogtalink, egy kedves baratom elvitt minket Esztergomba (visszafele vegre vezethettem megint, mar lassan harom eve is hogy utoljara vezettem), tovabba megneztuk edesanyam munkahelyet illetve noveremekkel voltunk. Noverem kislanyaba teljesen beleszeretett Hibiki es sosem akarta elengedni, mindig ment utana es csinalta amit o csinalt.
Ki ne hagyjam mar! Kedves sogorommal voltunk moziban, Avatart neztunk ami mindkettonket nagyon megfogott. Tenyleg lenyugozo film, biztos van akinek ez sem tetszik, nem baj, nekem igen es kesz :). Tovabba voltunk konyvesboltban, Alexandraban, hol mashol, nem volt ido jobban utanajarni a doloknak. Igy is sikerult beraktaraznom Wass Albertbol, Karacsonyra Hibiki is kapott magyar nepmeses konyvet meg kis vakondos leporellot, illetve egy karacsonyi meses konyvet, no meg egy dalos-verses konyvet DVD melleklettel. Igy szamon tartom am, mert ennyire nagy kincs nekunk a magyar irodalom, mivel itt nincsen egyaltalan.
Arra is rajottunk, hogy odahaza olcsobb a laptop, a film DVD-n, a mozi is feleannyiba kerul mint itt, viszont a ruhak dragak, es a gyerekruhak Japanban sokkal cukibbak es aranyosabbak, bar odahaza is vannak azert nagyon szep darabok, amikre kedvesem le is csapott.
Azt is hozzatennem, hogy amikor anno Nemetorszagba mentem par napra, hulyet kaptam a szolgaltatasok szintjetol, milyen merhetetlen bunko mindenki a Japanokhoz kepest. Magyarorszagon nem ert ez a sokk. A pizzafutart a legnagyobb hoviharban rangattuk fel egy salataert megy egy gesztenyepureert, egy rossz szot nem szolt, mosolygott es nagyon rendes volt, pedig meg csak nem is adtam hu de sok borravalot (majdnem el is felejtettem, Japan utan ugye), az eladok az uzletekben is nagyon kedvesek voltak, T-Mobilnal vettem feltoltheto kartyat mert a regit lekapcsoltak mar, nagyon kedves volt az elado es meg segitett kedvezmenyesebb tarifat is kivalasztani, anelkul, hogy kertem volna. BKV-rol is barmikor szalltunk le jarmurol valaki azonnal pattant es segitett a babakocsival. Hibiki amikor kolbaszolt fel-ala az Alle-ban, senki sem akarta eltaposni, sot par fiatal srac meg is jegyezte hogy milyen edes ahogy igy teper fel-ala (pedig velem volt, parom akkor epp valamit nezegetett, ugyhogy nem bevagodos duma volt), ugyhogy nekem kifejezetten jolesett, hogy odahaza minden nehezseg ellenere meg emberek az emberek. biztos van ellenpelda is, de hogy ket het alatt nem volt rossz tapasztalatom, azert csak jelzi az aranyokat. Ugyhogy, azert legyunk kicsit buszkek, Europaban tolunk nyugatabbra nagyobb a bunkosag foka, mint felenk, amit azert jo volt tapasztalni. Persze orszaga, varosa valogatja, de mi ket het alatt ezt igy eltuk meg.
Most vissza a munkahoz, majd meg jelentkezem, es a kepek sem fognak elmaradni.