Sikerult raszoknom a fenykepezgetesre, minek hala gyakoribbak lesznek a kepes bejegyzesek. Persze ehhez bejegyzest is kell irnom.
Vagjunk is bele, mert kihul az ebedem (a tobbiek meg ugyis alszanak);
A hetvegen kozpenzt kellett gyujtenem, vagy kozossegi penzt, vagy tudom is en, (dzsidzsikajhi) es epp naplemente volt. Amugy mivel parom dolgozott, Hibikit magamra kapva gyujtogettem, tobb-kevesebb sikerrel.
Voltam etteremben is a heten, munkatarsaim vittek ebedre, es megkerdezven, hogy mi az „A lunch” (ei rancsi) mondta a pincerno (pincerneni, pincernagyi?) hogy az bizony hangarii no szteki, azaz magyar steak. Az elso kep legyen is ez:
Amugy mindenhol vizszintes a kep, csak itt bloggeren fuggoleges, ugyhogy nem tudok vele mit kezdeni, de majd elforditjatok a monitort es kesz. Amugy, hogy ez hol steak? Meg hol magyar? Mert az ize inkabb a japanok „gyuudon”-jahoz hasonlitott, csak nem a rizsen volt a hus, hanem mellette. Sebaj, finom volt, elfogyott.
A masodik es a harmadik kep, Csiba (千葉) regio egyik allomasa, nevezetesen Tennoudaj. Munka vitt oda, lottem is par kepet, peldaul a JR Jouban Rapid vonatrol amivel oda kozlekedni szoktam. No meg az allomasrol. No meg parkolo autokrol (autokrol lesz majd tobb kep, mert sok erdekesseg van).
A kovetkezo kepek pedig a dzsidzsikajhi gyujtese kozben keszultek;
Csatahajo-felho;
Atomvillanas;
Es ami egy nuklearis katasztrofa utan elengedhetetlen, gumicso-invazio:
Erdekes megfigyelni, hogy a gumicsovektol balra, egy kis gyerek-tricikli van. Igazi apokaliptikus utopia.
Ezzel el is fogytak a kepek, mara.
Legutóbbi hozzászólások