Kimaradasok

Mint azt bizonyara mar eszrevettetek, Augusztus eleg verszegeny volt blogolas szempontjabol. Ennek tobb oka is van. Peldaul, egy hetveget csak lustalkodassal (meg mosassal, takaritassal) toltottem, mikor is paromek videken jartak. Egy masikat egyszeruen nem akartam gep elott tolteni, mert a munkambol elegem lett, hala nagyfonokomnek, ki ismet kisertetjarast tartott cegunknel. Peldaul fel hetkor este bejelentette, hogy akkor most elmegy vacsorazni, utana mutathatom amit aznapra kert. Az rendben, hogy keszen volt, de nem szolt vegig, hogy latni akarja, nekem meg hetkor indulnom kell kisfiamert. Sebaj, kapott is raolvasast rendesen, vegul kisfonokom csititott le mindkettonket. A torok lany aki a cegnel van, utolag mondta, azt hitte egymasnak fogunk menni. En azert nem lattam ilyen dramainak. Szerdan aztan jott a potlas, mert Hetfon en bizony kisfiamat a munka ele helyeztem. A csaladomert dolgozom, nem pedig a munkaert van csaladom. Szerdan elkezdtem mutatni amit kell, hatkor, mert ugyan en otre tablaztam, nagyfonokot nem erdekli. Fel hetkor ismet mondta, elmegy vacsorazni, utana folytatjuk, mondom jol van, csak a Hetfom olyan szigoru, egye fene. Fel kilenckor racsorgok kisfonokre (aki szinten velunk volt az igeret elhangzasakor, nagyfonokkel meg nem beszelek) hogy akkor mikor jon vissza a nagygore. Hat o nem jon am. Ja hogy ugy. Es ezt nekem miert nem mondtak? Mindegy, addig is elvegeztem par feladatot masnapra.