Ma reggel ugyan mar ebren voltam, de amig a munkahelyemre be nem ertem, nem is tudtam, hogy fent eszakon megint volt egy erosebb lokes. Viszont az, hogy mult het kozepe ota alig ereztem valami foldmozgast, lehet hogy jo jelnek szamit, ugyhogy oruljunk neki. Sot, mar a TV keszulek sem csipog annyit, mint eddig, igaz nem is vagyunk ratapadva. Ugye a Japan TV csatornak (foleg az NHK, meg par nagyobb, mint peldaul az Asahi TV, a Tokyo TV es a Fuji TV) mindig jeleznek ha foldrenges volt, sot gyakran mar maga a renges megtortente elott is. Ez utobbi, elozetes jelentesek ugyan csak par masodperccel a renges megindulasa elott ernek el hozzank, de pont eleg ahhoz, hogy a gyereket felkapjuk es bealljunk az ajtoba. Tovabba, lelkileg is fel tud ra keszulni az ember, hogy most akkor valami jon. Szerencsere, az utobbi idoben ezek a rengesek messze alulmaradnak az elvarttol, ami szinten jo jelkent konyvelendo el.
Mit is mond / mutat a TV? A kepernyo tetejen jelenik meg, ket harom sorban a kovetkezo informacio (igen, egybe nem ferne ki, ugyhogy a sorok ugye valtoznak, mintha valaki lapozna, nem egyszerre zsufolnak ki mindent ket sorba): elijelzesnel csak mondjak, hogy nagy renges varhato, vigyazzunk, es mondanak egy korbuleli saccolast, hogy pealdul eszak-keleten lesz a zepicentrum. Utana mar reszletesebb informacio kerul teritekre: erosseg szerint, csokkeno sorrendben felsoroljak az erintett regiokat. Kiirjak, hogy nincs szokoar veszely, vagy ha van, akkor hol. Ilyenkor amugy a kepernyo jobb also reszen megjelenik egy Japan terkep, ahol a szigetek korvonala van szinezve, a szokoar-veszely szintjehez merten. Ezeket az informaciokat elvileg a radio is bemondja, bar mivel mi sosem hallgatunk radiot, ezt nem tudom igazolni egyenlore.
A hetvegenk amugy teljesen normalisan telt. Parom dolgozott szombaton, este mentunk aposomekhoz, ahol iszogattunk, vacsoraztunk, tv-t neztunk. Vasarnap, amig kedvesem elment vasarolni, elmentem Hibikivel a kozeli parkba, ahol eloszor fel orat vizibicikliztunk, ahol is parom aki a folyo mellett ment vasarolni kerekparral ismet osszefutott velunk, es a parton kovetett minket. (errol fenykep is keszult, amit ha megkapok, feltoltom termeszetesen) A hatam azota is faj, mert a picike csonakocskanak az ulese belevagott a hatamba rendesen, de ezen nem tudtam mit valtoztatni, mert igy is majdnem allon rugtam magam pedalozas kozben. Kisfiam elvezte, foleg amikor kormanyozhatott, bar ebbol altalaban az sult ki, hogy egy jobb-fajta faltoro kos, merolegesen nekimentunk a part-menti kofalnak. Sebaj, elvezte, az a lenyeg. Utana elmentunk egy kozeli jatszoterre, ahol minden fabol van, es szinten a patak partjan talalhato, egy nagy nadas mellett (ami most eppen teljesen ki van szaradva). Parom ossze is haverkodott egy harom es fel eves forma kisfiuval es egy nagyobbacska lanyocskaval. A lanyocskaval kettesben aztan el is vonultak a nadasba es letaboroztak egy sziklara. Errol is keszult kep, idovel talan ez is felkerul majd. Mikor elindultunk a parkbol, ismet kitort a hiszti, es mindenki azt hihette, hogy elevenen nyuzom kisfiamat, mert ugy orditott mint egy faba-szorult fereg. Idovel azert hazaertunk, ahol aztan ropke ebed utan mindenki szundira adta a fejet, engem kiveve. En hosszu ideje eloszor, fogtam, bekapcsoltam a PS3-at es jatszottam egy sort egy Gundam (japan orias-robotos rajzfilm) jatekkal. Elotte meglobaltam a kutyat a szabadban, aminek nagyon orult es korbejelolte az egesz epulet-egyuttest, hogy itt o a kiraly.
Ma ismet munka renduletlen, bar kicsit bagyadt vagyok, de ez nalam alapjarat. A sugarzasrol pedig nem irok, mert nincs. Ami van, az mezei hattersugarzas. Aki akar, vasaroljon Europaban jodot, mi itt Japanban had’ mosolyogjunk egy jot.
13 comments
Skip to comment form
Örülünk, hogy minden OK veletek!
Tudom, hogy nagyon nem érsz rá, de egy kicsit sűrűbb is lehetne a frissítés 🙂
Üdv,
unokatesód
Még egy dolog:
Nincs a bejegyzéseidnél timestamp…..néha érdekelne, hogy mikor írsz.
Author
@CRX: unokatesom, na akkor tippelek, rejtjelezve, a legfiatalabb unokatesom apai agon? Timestamp nincs, ha egyszer valamelyik felettesem veletlenul, valahogyan ratalalna a blogra, ne lassa, hogy a munkahelyemrol blogolok, ami eleg gyakran megesik. Igaz, ennyi szabadido jar, de itt ami jar, azt sem nezik mindig jo szemmel:P
De ma peldaul valahol delutan ketto korul irtam azt hiszem (japan ido szerint). Vagy napkozben melobol irok, vagy nagyritkan ejjel otthonrol. Telefonrol nem, mert maceras a tapikepernyon izzadni. De remelem nincs harag ^^
A tipp helyes és nincs harag 🙂
Látom jól szórakozgattok kettesben Hibikivel:) Csak terelgesd a vezetés irányába, lehet még az F1-be is bekerül:o)
Hibiki nagy nőcsábász lesz úgylátom:o) De meg is értem, mert tényleg helyes kispasi ^^ A hiszti meg hiszti..majd kinövi, úgyis most van a lázadó korszakában, legalábbis itthon úgy tartják, hogy 2-3 év között nyílik meg a lurkók elméje és hát feszegetik a határt:)
Erről jut eszembe! Még régebben írtad, hogy mennetek kellett vizsgálatra, mert Hibiki nem beszélt sokat,…vagy ilyesmi:) Már akkor is írni akartam ,hogy emiatt igazán nem kell aggódni mert #1 ő fiú ( ez nem diszkrimináció, de orvosilag is bizonyított, hogy a fiúk később kezdenek el beszélni) #2 pedig mert kétnyelvű…legalábbis mertem feltételezni, hogy te magyarul beszélsz hozzá ( következtettem abból, hogy azt írtad, hogy van amit magyarul ért)…és köztudott, hogy a kétnyelvű gyerekek később kezdenek beszélni:))
A földrengés-sugárzás együttesre visszatérve pedig; a sajtó nagyon elvetette a sulykot; más emberek kárán szórakozni és pénzt bezsebelni utálatos dolog, kellene egy reform ennek is, mert kétes hírrel űzérkedni nagyon nem jó. De örülök, hogy olvaslak titeket és reálisan láthatom a helyzetet:)))
De jó volt olvasni Téged, örülök, hogy minden rendben!
Mi az, hogy az elvárttól? Miért, van aki vár valami minimális földrengést, amitől el lehet maradni? Én is örülök, hogy már mérséklődik a dolog – bár a lemezek nem állnak meg. Az a Pacifikus térség már csak ilyen marad még jó sok millió évig. Amúgy én is nagy kedvvel barátkoznék a japánokkal – a minap beszéltem is (na jó kínlódtam is) egy japán fiatalemberrel a metrón -, de azért nem szívesen élnék Japánban.
Author
@CRX: meg jovok neked egy oras keresgelessel, tudom nagyon lassu vagyok (harom eve igertem meg azt hiszem…) de ha tul keso is, most mar csak azert is utana fogok jarni ^o^
@Ada: Hibiki igencsak feszegeti a hatart neha, amikor nem ugy van valami, ahogy azt o akarna. Paromat sajnalom, mert o nem nagyon tud mit kezdeni (lehuteni Hibikit ilyenkor lehetetlen), en ellenben miutan minden kedves, baratsagos erveles es finom unszolas ellenere sem akar a fiatalember elindulni haza, sot kozli hogy iiiyaaaaada, akkor felkapom, es kapalozhat, uthet, vaghat, rughat, ordithat ahogy akar, akkor is hazaviszem. A beszedes dologban egyetertunk, en is ezt mondtam paromnak. Most meg mar, lass csodat, elkezdett beszelni. Raadasul harom nyelven. Igaz meg kevergeti oket, de kezd raerezni, hogy velem leginkabb magyarul beszeljen (auto peldaul) mig paromekkal japanul (buu-buu (ahogy a gyerekek mondjak errefele a gepkocsit)). Ugyanakkor angolul is bekotyog neha valamit, amit gondolom parommal torteno ertekezeseink soran les el.
Minket itt nagyon bosszant, hogy odaat milyen baromsagok terjednek. Mi annyit erzunk belole, hogy mindenki nyomja a nagy sajnalatot, meg kerdezi (foleg a nemetek…) hogy Tokio meg lakhato-e? Sot, mar tizenkettediken azt irta nekunk parom nemet baratnoje, hogy „Seit ihr OK? Habt ihr keine angst von dem Atomkraftwerk?” azaz jol vagyunk-e, es nem felunk-e az atomeromutol. Ez a katasztrofa utani napon (sot ottani ido szerint talan meg aznap) hangzott el.
@Pilli: Koszonjuk szepen! Meg tartozom egy budapesti cimmel azt hiszem^^ Majd kuldom mailben.
@Kalcit: Rosszul fogalmaztam, ugy ertettem, hogy a varhato erossegtol maradnak el. Koszonom, hogy felhivtad ra a figyelmemet^^ Mozogjanak csak, ennel nagyobb rengeseket ha nem produkalnak, akkor meg meg is lehet szokni, de a kilences rengesek szerencsere eleg ritkak, mert meg a heteseket sem tudnam megszokni.
Szerintem az óra ráér, most sokkal fontosabb dolgaitok vannak….majd ha már minden lecsitult és neked is több időd lesz, akkor visszatérünk rá.
Mi is most szenvedünk a 15 hónapos fiúnkkal, most megtudjuk, hogy mi is a magyarok Istene 🙂 Rékával semmi gond nem volt, nem is tudtuk igazán, hogy milyen egy gyerek, és mindig csodálkoztam azokon, amiket Hibikiről írtál, de most már teljesen meg tudom érteni 🙂
Minden jót,
CRX
Tényleg a Németek és az Osztrákok a legnagyobb pánik keltők! A földrengés napján fent voltam egy ezzel kapcsolatos fórumon; ekkor ír nekem egy osztrák lány, hogy már csernobilhoz hasonló katasztrófát várnak; aznap még megijedtem, meg is osztottam Timi face-en, de megbántam másnap, mert tényleg csak felesleges gyomorforgatás az egész; ehhez képest még most is tart; azthiszem a rendezvényszervezéstanárom mondta erre a legjobb példát:
” Ma már nem azt tanítják a leendő újságíróknak, hogy az a hír, ha a kutya megharapta a postást, hanem az, ha a postás harapta meg a kutyát”…no komment; most már örülök, hogy anno 2ponttal lecsúsztam a BKF-ről:)
Most olvasom, hogy 6.4-es utórengés volt.
Pár éve én is átéltem egy „földrengést”, aminek az epicentrumától eléggé mesze voltam és szinte észrevehetetlen volt, de mivel még soha nem éreztem hasonlót, nagyon kellemetlen élmény volt, hogy az addig szilárdnak hitt talaj mégsem az.
Szóval minden elismerésem, hogy bírjátok az igazi földrengéseket!
Author
@CRX: Teny, hogy nagyon picinek es tehetetlennek erzi magat az ember, de szerintem a sima kilengesek nem felelmetesek. Nekem az aggodalmat csak az okozza, hogy kisfiammal mi van, mert magammal meg csak kezdek valamit, de a kis legeny akarmilyen kemeny ficko is, megiscsak egy kisgyerek. Mondjuk a mostani 6.4-es tolunk eszakra volt (igaz eleg nagy teruletre kiterjedt), de nalunk egy kis hintazason kivul mast nem ereztunk, igaz azt jo sokaig. Viszont roviddel utana szerepeltunk a tv-ben. (ugye a korabbi riport eredmenyekepp), parom fel is vette a kis Sony kutyujevel, ugyhogy probalom majd a tobboras anyagbol kivagni azt a kb. 20 masodpercet amig minket mutattak 😀
ha már a Blikk Nők cikket láttuk, láthatjuk ezt is 😀