Sikerult majd’ egy honapig nem irnom, aminek termeszetesen oka is van, de ebbe nem szeretnek reszletesen belemenni. Valahol ott hagytam abba, hogy megyek tengerpartra, ami meg is tortent, aztan tortent sok minden, ami elvette a kedvemet nem csak az irastol, de sok minden mastol is. Azonban ujra fogok irni, meg kepeket, videokat feltenni, a tolem megszokott csiga-tempoban.
Kisfiam, felesegem jol vannak, en is jo egeszsegnek orvendek, es ujult erovel futok neki mindennek, remelhetoleg olyan lendulettel ami most ki fog tartani egy jo ideig.
Ebben a honapban tervbe van veve egy Oszakai kiruccanas, Tamas komamhoz (szives engedelyevel neven szolitom a blogban is), aki elozoleg fellatogatott Tokioba es egyutt mentunk oceankodni aztan pedig jo het es fel orat karaokezni.
Egyenlore ilyen rovid is bejegyzest irok, mert nincs igazan idom a munkahelyemen most blogolgatni, ugyanakkor most mar kevesebb mint egy honapon belul ujra irok majd, ha nem jon kozbe semmi. Bar oszinten szolva… egy eletre elegem van a „kozbejovos” dolgokbol, es embernek nem kivanom azt a szivast amit az elmult idoben kaptam.
1 comments
Szegény… Megértelek. Tudom, mit jelent az, ha az ember mélyponton van és hirtelenjében összecsapnak a feje fölött a hullámok, úgy érzi, ettől rosszabb már nem jöhet, de jön… De legalább nem vagy egyedül. Mindig erre gondolj, hogy vannak, akik szeretnek! Ez a legfontosabb.
Nagyon rossz, hogy az embernek sokszor választania kell a szabadság és a pénz között… minden pénzbe kerül és rákényszerülünk, hogy alig lássuk a szeretteinket és annyit dolgozzunk, mint egy állat. Sok esetben nem is luxus dolgokért, csak hogy meg tudjunk élni… mert váratlan dolog meg mindig jön és az ember nem mindig tud annyit megtakarítani, amennyit szeretne. Hidd el, megértelek így egy főállással és 3 mellékállással. Nem könnyű, de csináljuk, mert most vagyunk fiatalok. Hajtunk, hogy később jobb legyen.
Azért ne felejts el néha picit szusszanni, szünetet tartani, megjutalmazni magad. Az is nagyon fontos.
Legyen szép napod!