Vizuuuuuuuuuummmm

Sikerult leadnom a kervenyt, legalabb igy az elejen nem vagtam hozzam visszakezbol, ami maris egy kis eredmeny. Viszont ez volt eddig eletem legdragabb vizuma… miert is?

Tegnap, legyozve az egszakadast ami ranktort aznap, becsortettem az okmanyirodaba begyujteni a vizum-kervenyhez szukseges iratokat. Szepen meg is lett volna minden, amikor az utolso csomag papirnal, szoltak, hogy hat odaadjak am, nem gond, de ado-ugyileg nem vagyok makulatlan. Mondom az meg megis hogy lehet? Hat a juminzei-t, valami lakossagi-adot nem fizettem meg be iden. Ez ugyan nem lepett meg, mondtam is, hogy akkor befizetnem most! Ok, 50e Yen. …? Ket havi? Ja hat nem am csak az elmaradt ket honap, a maradek fel ev is ami meg hatravan, mert hiaba nem kell befizetnem meg, az ado kimutatasomon negativ egyenlegkent tunik fel. Hurra! Rohanas automatahoz, gazszamlara, vizre, egyebekre felretett penzt lehuz, rohanas vissza, penz befizet, papir megkap. Orom az… ja nem, urom az oromben inkabb?

Sebaj, ennek oromere ma azert elbattyogtam a bevandorlasi hivatalba, ahol ket kor rohangalas es egy extra „igen o kerhet vizumot” pecset begyujtese utan elso korben elfogadtak a kervenyemet, majd jon a postan, hogy menjek erte. Ha nem jon, akkor is menjek, de akkor kapasbol az otodik emeletre a gubancos ugyek osztalyara. Mondjuk ezt mindig elmondjak, es mindig nagyon tudok neki orulni… Viszont most mar van egy „elbiralas alatt” belyegzo az uj utlevelemben, ugyhogy nem zavarok mar senkit.