Nem tudom, kinek mit mond a Jaltan megesett konferencia, de talan egy lenyeges eleme, hogy a Szovetsegesek itt igergettek Sztalinnak, hogy ahova bevonul a voros sereg, az az ove is maradhat. No, ilyen elokeszuletek vannak nalunk most, adok en mar mindent, csak legyen beke.
Miutan parom megtudta, hogy az edesapjaval szandekozok beszelni, velhetoen berettegett, mert azonnal kisangyal modba valtott. De mivel se bocsanat, se semmi nem hangzott el, igy magamban fel vagyok keszulve barmire. A koltozesem (es a valas) ki lett tolva ev vegeig (ismetelten, mert ezt is mar ezerszer megbeszeltuk… mindeddig ertelem nelkul, ugy fest), anyagi es bevandorlasi okok miatt.
Azonban a mult het hetfon elhangzottak, azok elhangzottak es egyikunk sem fogja visszavonni, az utana kovetkezo fenyegetozes pedig nem az elso volt, es nem is fogom elfelejteni. Elunk egyutt meg egy fel evet, en bekere torekedve, parom meg amire akar. Amikor kikoltozom, semmit nem viszek, csak a ruhaimat. Az iden vasarolt mosogepet, a PS3-at amit anno karacsonyra kaptam, mind hagyom paromeknak. En majd szepen aprankent, mit hasznaltan, mit ujonnan, osszevasarolgatom magamnak.
Remelem, szepen, csendben, bekeben le tudjuk ezt rendezni. Parom minden honapban legalabb egyszer felrobban (vagy meg gyakrabban), de innentol vagy csak egyszeruen ignoralni fogom, vagy kidobom, hogy hutse le magat valahol. Ugye a lakast egyenlore en tartom fenn.
No mindegy, most egyenlore beke van, ha atmeneti is, aposommal pedig a jovoheten fogunk osszeulni. Negyszemkozt, felvazolom, hogy nem olyan rozsas a helyzet, es hogy ezek a tervek fogalmazodtak meg bennem. Nem fog korbeugralni oromeben, de idosebb japan kollegaim velemenye szerint, teljesen korrekt a mondanivalom, es semmi kivetnivalo nincs benne. Hat meglassuk:P
4 comments
Skip to comment form
Akárhogy is, kár érte. Gondolom nem ilyen jövőért hagytad itt az országot.
Ha már együtt nem megy, legalább a válás legyen zökkenőmentes, ne úgy, mint anyáméknál, akik 8 (?) évig pereskedtek. Meg remélhetőleg az asszony nem fog mindenfélét beszélni Hibikének, mint ahogy velem is próbálkozott mindkét oldal. Az a legrosszabb érzés egy gyerek szemszögéből.
Rie lehiggadására mondunk egy áment és reméljük ő is átlátja a helyzetet, hogy gyerek előtt nem jó dolog ez -csúnya lelkisebeket okoz azért- Relakssal tökéletesen egyetértek, királyság lenne azért ha ezt tényleg látná és felismerné.
Apóshoz sok sikert, ő azért csa egy idősebb érettebb gondolkodású ember már, de ami nem megy azt nem kell erőltetni. Hibit amúgy gondoltál már arra, hogy magaddal viszed? Már ne haragudj nem akarok pofátlan lenni, hogy ezt megkérdezem, szóval visszaszívva.
Erőt és kitartást neked!
Állam koppan, mik vannak. A szokásos „nagy kalappal” és „kitartást” címűeket én is kívánom! Remélem mihamarabb jobbra fordulnak a dolgok. Kíváncsi vagyok, hogy apósodnak mi lesz a reakciója, véleménye, álláspontja a jelzett társadalmi állapotok tükrében. Amennyiben publikus, kérlek írd majd le. Bár nem vagyok aktív, csendesen és a háttérből igyekszem követni sorsod publikus eseményeit. „Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!” 🙂
Author
RelakS: erre a bekes megoldasra torekszem. Legyen egyszeru, csendes es gyors. Utana pedig nem fujunk egymasra, hanem segitjuk egymast. (tudom ez egyoldalu lesz, en fogok paromeknak segiteni, de hat ez van)
Ada: Termeszetesen gondoltam ra, hogy legyen Hibiki velem, de nekem itt Japanban ugye nincs senkim, es a munkam mellett keptelenseg lenne ra vigyazni, amikor sokszor ejjelig dolgozom. No meg, parom ugyse engedne. Ugyhogy ezen nem is torom magam^^
Zen: Meg fogom irni, ha minden igaz^^ Nana hogy en is kivancsi vagyok ra mi lesz, sot izgulok is azert, kemeny ficko az oreg, de hat az oreg rokak mar csak ilyenek.