Regen jelentkeztem mar, foleg amiota apu nem igen blogolgat, nekem is meg kevesebb lehetosegem van irni. Most azonban megis nekifekszem, a hetvegen ugyanis ketszer is kirandultam!
Szombaton reggel apu nagyon koran ebresztett, mert anyu elvitt a barataival az oceanhoz! Nagyonjol ereztem magamat, bar attol a temerdek viztol feltem. Delutan mikor hazaertunk anyuval, Levi, Laci es apu mar vartak. Itt megjegyeznem, mellekesen, hogy sikerult megfigyelnem, anyuek Levit patkanynak, Lacit pedig disznonak hivjak. Meg nem tudom miert, de majd megprobalom kideriteni!
Vasarnap anyu ugy dontott, hogy szombaton annyira lefarasztottam, hogy o a napot bizony atalussza, igy apuval kettesben mentunk el otthonrol. Megpedig a kozeli parkba. Az utvonalat en hataroztam meg, apu arra ment, amerre mondtam neki. Mondjuk a szemettarozoba nem akart bemenni, pedig az olyan erdekes hely! Elindultunk hat a parkban, ahol az elso kutnal apu be is vizezte a hajamat, sot megengedte, hogy en is ossze-vissza frocskoljem a vizet! De par perc mulva mar megint sapka volt a fejemen, mert apu szerint megszaradt a hajam, es jobb nem fedetlen fovel rohangalni a tuzo napon. Setaltunk, setaltunk, mig nem elertuk a az evezos/vizibiciklis bacsikat, ahol 100yenert lehet fel orara vizi jarganyt berelni. Viszont zarva voltak… amin nagyon elkeseredtem, es mondtam a bacsinak, hogy csak azert is nyissa ki, es ne vicceljen mar, de vegul apu annyit hajtogatta a nyuszikat meg a madarakat a kozeli mini-allatkertbol, hogy feladtam es vele tartottam. A nyuszik ekegge belefaradtak a hosegbe, de a torpe-papagajok nagyon vidaman repkedtek a hatalmas ketrecben. Ideig-oraig nezegettem oket, meg probaltam kozelebb csalogatni egyiket-masikat egy hosszu fuszallal, de aztan apu unszolasara tovabballtunk. El is ertuk a fa jatszoteret, amin azert fem is van itt-ott, ugyhogy csak picit maszokaztam, mert egyes reszek nagyon forroak voltak. Meg apu is hisztizett am, hogy fuu de meleg van a tuzo napon, es menjunk mar valahova. Ugy dontottem, nem a szokasos utvonalat kovetem, hanem gondolva egyet, atmentem a patak tuloldalara es nekivagtunk apuval az ott talalhato keskeny osvenynek. Vegig a tuzo napon setaltunk, ami nekem jolesett, sot, meglepo modon apu is ugy tunt elvezi. „Legalabb lesz valami szinem” mondta, mondta, mondogatta, mig vegul este visszatert a temara egy „vagy nem…”-el pontot teve a temara. De vissza a setahoz. Beertunk egy fas reszre, ahol jo sok arnyek volt, ami persze jo sok szunyogot is jelentett. Volt egy narancssarga hid at a folyon, de nem mertem ramenni, mert mozogtak rajta a palankok. Apu felkapott olbe es atvitt, mondta ne feljek mar annyira, legfeljebb felfrissulunk ebben a hosegben. Elindultunk hat visszafele a jatszoter oldalan, es utkozben kitertunk a parkbol egy automatahoz, szololevet venni. Mivel majdnem egyedul lehuztam fel liter ivolet, bizony ramjott csoppentes, amit egy kozeli bokorban meg is ejtettem. Utana indultunk is tovabb, megint beterve a jatszoterre, aminek nagyon orultem, bar apu arcat elnezve, o annyira nem. Itt meg elvoltunk egy rovid ideig, majd hazaindultunk, mert apu mondta hogy az eletben nem jutunk haza, ha ebben a paras hosegben tovabb rohangalunk a jatszoteren. Nem tudom mi baja volt, szerintem nem volt nehez hazajutni, a nyakaban ulve.
Kepek is lesznek majd, egy tovabbi bejegyzesben, mert apukam telefonjarol kell feloperalni a kepeket, es a telefonja nala van, o pedig epp dolgozik, amikor ugye hozza nem er a bloghoz, mert az ejnye bejnye am!
Legutóbbi hozzászólások