Category: Japan

Nyitok pár képpel a múltkori beszámoló folytatásaként. Láthattok egy szentélyt, közel a toronyhoz, aztán a mögötte fellelhető felhőkarcolókat, esőben, egy kereszteződést és egy tetőt, amolyan japánosat, telezsúfolva vezetékekkel, légkondival, egyéb csövekkel. Nem a legérdekesebb képek, majd jönnek érdekesebbek is, addig is, íme: Első hét. Miért is? Ugye új állásom van. Öltönyben kell rohangálnom ügyfelekhez (nem, …

Olvass tovább

Megpróbálok feltenni pár képet míg párom és kisfiam szunyókálnak.Sok rendszerezési lehetőség nincsen a bloggeren, azaz a blogspot.com-on, úgyhogy most meg kell elégedjetek a képek ömlesztett áradatával meg a hozzájuk tartozó szűkszavű magyarázatokkal. Az első kép még a buszon készült, a kedves félvér kisasszony (tudom a kép sötét meg stb, de nem vakuztam, próbáltam nem idióta …

Olvass tovább

Többen kérdeztétek, milyen is az új munkahelyem, úgyhogy gondoltam nem hozzászólásban válaszolok, hanem bejegyzésben. Ebédszünet, igen, mindenki eldobja amit csinál (kivéve, ha tényleg nagyon el van benne mélyülve, de akkor később pótolja) és rohan enni, olvasni, bagózni, internetet böngészni. Főnökömet megkérdeztem, ebédszünetben megnézhetem-e a személyes email címemet, mire mondta, hogy természetesen, az ebédszünet nincs fizetve, …

Olvass tovább

Nem jelentkeztem már pár hete, aminek a lustaság mellett más oka is volt.Ott tartottam, hogy felmondtam a munkahelyemen, azonban új állást még nem találtam akkor. Ezen idegeskedtem illetve dolgoztam, hogy ne maradjunk lakás, élelmiszer és egyéb jóságok nélkül Júniustól.Jó hír, új állás van, csupán fél órányira a lakásunktól, egy irodában. Mégpedig egy nemzetközi számítástechnikai cég …

Olvass tovább

A mai bejegyzés rövid lesz és lényegre törő. Ma Uenóban jártunk, Golden Week alkalmából. Párommal, Hibikivel és Tunn komámmal. Odafele érdekes dologra lettem figyelmes. Valahol a Hanzómon vonalon, vagyis már ahol helyközi vasútként és nem földalattiként közlekedik, található egy huncut kis állomás. Gondoltam ezt meg is örökítem, ha már olyan fontos állomás, hogy adott vágány …

Olvass tovább

Egyenlőre a második hetemet töltöm itthon, hála a májamnak. No persze nem tétlenkedtem, ma voltam egy meghallgatáson egy német multinál. Az első fordulón túl vagyok (pontosabban már a másodikon, mert az első forduló a papírjaim beküldése volt), következik majd a központ vezetőjével való beszélgetés, illetve egy telefonhívás németül. Juhé, ilyet úgyis csináltam már, egy éven …

Olvass tovább

Nos mivel az orvos kiírt egy hétre a munkahelyemről, s ennek érdekében a főnököm számára levelet is szerkesztett, szépet, most itthon pihegélek. Hétfő az első munkanapom. Persze szombaton még egy sor vizsgálaton át kell esnem, hogy a májam mégis hányadán ál, vagy fekszik, netalántán ül. Munkával kapcsolatban még nincsen hír, leadtam mindent amit kellett, hasonó …

Olvass tovább

Első és legfontosabb hír, hogy régi ellenségeim, a poloskák, lehet még mindig itt vannak. Aprócska csípések jelentkeztek páromon és rajtam is, sőt Hibikin is immár. Még nem olyan vészesek, kicsik mint a szúnyogcsípés, de nem kis dudorok, hanem mikro buborékok, mint ami nekem anno volt, csak ugye ez most kissebb. Persze lehet más is, ebben …

Olvass tovább

Igazából nem, de az enyém igen. A munka jó, mert megfizetik, meg legalább nem lustálkodunk, kivéve ha adott munka szépen lassan hidegre teszi az embert.Második hete van hőemelkedésem és fejfájásom. Az értelmes japán orvosok (mert most nem leszek róluk jó véleménnyel) két hete tömnek tünet-kezelő orvosságokkal, mondván, hogy ez megfázás. Amúgy már December óta állandóan …

Olvass tovább

Húsvét van, locsolni meg innen nem nagyon tudok, főleg nem holnap, hiszen egyenlőre még ma van, azaz vasárnap. No de, jártam én két hete családostul, luxemburgi vámtisztestül Odaibában. (igen ismét ott, mert az egy jó hely és párom szerelmes Odaibába) Készültek képek, mind tiszti kéz által, mind az én kezeim által, most az enyémek közül …

Olvass tovább