Elotte negy es fel orat toltottem a moszkvai repteren, amit nagyon szivesen kihagytam volna. A franciak es az osztrakok utan, azt hittem mar nem fogok bunkobb foldi szemelyzettel talalkozni, de sikerult. De menjunk szepen sorban.

Japanbol Oroszorszagba a nehai kommunista szuperhatalom buszkesegevel, az Aeroflottal repultem. (tovabba Moszkvabol Frankfurtba is aztan) A ceg logoja meg mindig sarlo-kalapacs, szarnyakkal fuszerezve. Ugy gondoltam, ez egy regrol maradt maradvany, mivel a legi szemelyzet hihetetlen udvarias es kedves volt. Igaz, a megszokott fiatal menyecskek helyett, jol megtermett erett asszonyok lattak elaz utaskiseroi feladatokat (olyan gyerekkorom ovonenijei kategoria), de nagyon kedvesen, figyelmesen es udvariasan tettek mindezt. Sot, a repulo beltere is (talan az oroszok atlag-meretei miatt?) sokkal tagasabb volt a mas legitarsasagoknal rendszerbe allitott hasonlo geptipusok belterenel. Sot, meg csak nem is volt tele utasokkal a gep, ugyhog siman hatra tudtam dolni, es mellettem is volt egy ures hely, ahova pakolhattam a sajat dolgaimat. elottem ugyanakkor egy rakas orias ult, akik alatt csak ugy hajlongtak az ulesek amikor megmozdultak.

A remalom akkor kezdodott, amikor foldet ertunk Moszkvaban. Magamban meg meg is dicsertem a pilotat, mert a havazas ellenere, eletem legsimabb landolasat eltem at. (nem ugy mint amikor az osztrak pilota ugy foldhoz vagta a gepet Becsben, hogy utana alig birta egyenesbe hozni, es szinte lebegtunk az ulesben, meg rangatoztunk jobbra-balra)

Jott eloszor az utlevel vizsgalat, ahol hiaba koszontem, hiaba koszontem meg mindent udvariasan, olyan gyilkos tekinteteket kaptam, mintha egy keresett tomeggyilkos lennek. Jott aztan a biztonsagi vizsgalat. Cipot levenni, mindent levenni, kosarakba pakolni, amiket ugy dobalnak jobbra-balra mintha szemet lenne benne. Laptop benne van, kit erdekel, repul az is.

Utana a frankfurti jegyemet nezik meg, valamit morognak a kapurol es rajzolnak egy ures karikat a „Gate” feliratra. Szam nincs. Kozel tiz ora repules utan, eldugult fulekkel, termeszetesnek vettem, hogy rakerdezek mar, melyik kaput is mondta a kisasszony, mert nem igazan hallottam. Erre nyelv csettintes, elborult tekintet, hogy mit kepzelek magamrol, meg hogy lehetek ilyen hulye. Kozoltem is, hogy akkor koszi, meg ne eroltesd magad miattam. Ezek utan hozzam csapodott egy holland fiatalember, aki nem eloszor jart a moszkvai repteren, es jelezte, hogy ez itt altalaban igy megy. Mosolyra ne nagyon szamitsak. Nem is lattam. Egyedul egy kavezoban ahol ettem egy fagyit. Ott a fiatal ruszki pincer rendes volt. De mindenki mas…

Utana fel ejfelkor megerkeztem Frankfurtba. Azota dolgozom (persze nem folyamatosan).

Hazafele ismet erdekes lesz Moszkva, mar alig varom.

Magaba foglalt ez az orulet egy ketnapos kiallitast is, tovabba egy ejjeli uzleti-karaoke-akarmit es nem utolsosorban a keszulodesemet harom hetes eltavomra.

Mivel harom hetet a csaladomtol tavol, Nemetorszagban fogok tolteni, lesz idom kepeket feltolteni is, ha minden igaz, mivel keszultek a kiallitason is, meg ugy kulonben is. Sot videok is vannak.

Most egyenlore ilyen rovidke a mai bejegyzes, de lesz majd hosszabb is, talan jovo het elejen.

Mig a sinkanszenen ulok es dolgozom, gondoltam irok egy bejegyzest es teszek fel kepet, videot amit keszitettem utkozben.

A vonaton van konnektor minden ulesnel, ruhafogas (na ezt azert a MAV is tudja, meg ablakok is vannak odahaza), internet (bar en most a ceges hordozhato mobil-net-bizgeret hasznalom), meg tudom is en meg mi minden. Zugas mint a repulon.

A kepek valamiert nagyon lassan toltodnek fel, remelem azert idovel csak felkerulnek.

Draga fonokom pedig ismet idegbajos lett, most mondjuk masokra jar ra, de mar mindenki a verere szomjazik. Jo lenne ha valaki el is szanna magat vegre, en hoskent tisztelnem es vinnek neki rament a zarkajaba.

Mégpedig a Fórum.

Éljen éljen! Remélem működik. Kezdetleges, semmi komoly funcióval nem bír, de majd idővel kibővül. Tessék benépesíteni és tele-csevegni, egymásra találni és kérdésekkel bombázni engem is. Nem tudom, más tud-e témát nyitni, de lehet hozzám témanyitási kérésekkel fordulni, pl adott japán együttes, film, történelmi esemény, város, stb témáját nyissam már meg, mert szeretnétek azzal kapcsolatban cseverészni.

Remélem, ezzel új fejezet nyílik a blog életében, és sikerül kicsit mozgalmasabbá tennem, meg interaktívabbá, meg hű.

Meghajtott a munka, a csalad es a kimuchis ebed is a minap, ugyhogy nem nagyon volt erkezesem (kedvem) bejegyzest irni.

Pedig tortentek dolgok, erdekesek, meg kevesbe erdekesek is. Kepek is keszultek a mindennapokrol, amik Facebookra mennek fel rendszeresen, mert oda mobilrol is tudok feltolteni, de ide felrakni idobe telik majd. Remelem a heten sikerul egy bejegyzes formajaban ezt is veghez vinni.

Hibiki idokozben lebetegedett, minek hala egy orat vartam vele a rendeloben mire sorra kerultunk (elozetes idopontegyeztetes ellenere), sebaj, vegeztunk, kaptunk gyogyi receptet, mentunk a patikara, ott kivaltottuk az orvossagokat, aztan tekertunk haza. Hibiki meg en, mert kedvesem dolgozott Szombaton ugye. Vasarnap aztan egyutt mentunk vasarolgatni, ahol Hibiki bement egy uzletbe (paromat kovetve termeszetesen, apuci csak egy utanfuto, hurkokkal ahova a zsakokat lehet akasztani) es elkezdett eloszor ossze-vissza kolbaszolni a ruhas allvanyok kozott, majd leallt incselkedni az elado lanyokkal. Mind harommal. Mikor melyikre szallt ra. ok meg meg a penztaros pult moge is beengedtek, mert hogy neki mindent szabad mostantol abban az uzletben. Azert amikor egy gyongysort akart letepni egy ruharol, meg az orrat akarta egy mu-bundaba torolni, akkor kozbeleptem am.

Penteken meg oltast is kapott a kis draga, amit ektelen orditassal halalt meg. Ez utobbi persze ertheto, utana viszont semmi baja nem volt.

En dolgozom tovabbra is mint a gep, sok valasztasom nincsen, es neha sikerul lepest tartanom magammal, neha egyaltalan nem megy.

Odahaza elraktam Hibiki babakori eteto-szeket. Nagy monstrum am, onmozgo. Rarakjuk a babat, es allomba ringatja. Persze mivel a babanak nem jo a vegtelen ringatas, ot percenkent leall, es ujra be kell inditani. Sebaj, hasznaltuk par napig, mert nemszamitott sokat, aztan hasznaltuk szimpla eteto-szekkent. Egeszen… tavaszig? Azota az ebedloasztalnal ul Hibiki, rendes szeken. Neha meg beraktuk, de az utolso alkalommal telerokazta az egeszet, es kimostuk az osszes huzatot meg magat a szeket is lsuroltuk, es tobbe nem kockaztattunk. Akkor pedig mar, ugyis nagyjabol tiszta, meg egyszer alaposan atsuroltam, szetszedtem, tarolobol a dobozt felhoztam, szeket beletettem (huzatokat kulon a lakasban egy zsakba tettem), nagy dobozt levittem a tarozoba es utana elmentem buvarkodni a tengerhez. Ez egy kakukk-tojas-jatek-mondat.

Idokozben letakaritottam a futotestet is (egy izzoszalakkal futo elektromos allvany… se nem radiator, se nem kalyha… valami… futotest), hogy idovel majd hasznaljuk. Egyenlore nincs ra szukseg.

Most pedig hamarosan mehetek haza remelem, mert ehes is vagyok, kis csaladom is hianyzik, es aludni is szeretnek mar vegre. Ez utobbi az utobbi idoben nem igazan sikerult.

Viszont van egy kis csaladom, akikkel eleg mozgalmas hetvegenk volt. Szombaton kedvesem dolgozott, de munka utan mar a szuleinel vartuk, ahol aztan lefolyt a csaladi koszontese Hibikinek, aki nagyon elvezte a gyertya-fujdogalast.

Szombaton delelott elmentunk a Studio Alice nevu fenykepesz-lanc egyik kozeli studiojaba, hogy akkor ket eves leven, keszuljon mar profi fenykep is a kis legenyrol. 3000 yen korul volt egy szett, mondtam paromnak ne haragudjon, de en nem tartom ezt szuksegesnek, es anyagilag sem engedhetem meg, ugyhogy kitalalta, hogy akkor o fizeti. Rendben van, en nem leszek semmi rossz elrontoja, csak a kajapenzt meg a gazszamlat szeretnem megvedeni, mas bajom nincs. El is mentunk. Igen am, de kisfiunk nehez eset, a csaladi kep meg csak-csak sikerult (miutan a 11 oras idopontunk ellenere delben kerultunk sorra), az egyeduli azonban mar nem. Hoztak hat egy eletnagysagu (embernagysagu na…) Miki egeret, aki persze plusz 1000 yen volt, hogy ott volt. Nem, ember nem volt benne, ez egy nagy darab kellek csak.

Jott aztan a kepek kivalasztasa. Vagy keretezve, vagy albumban… a legolcsobb; kepenkent kozel 5000 yen. Koszonjuk szepen, hogy ezt elore jelezni tetszettek. (sehol nem volt kiiras, a tajekoztatoban sem)

Sebaj, parom ott hagyta naluk minden vagyonat, hogy ket het mulva ket keppel, meg egy mini (azaz normalis fenykep meretu) foto-sorozattal gazdagodjunk. A kepek amugy tenyleg jok, es a szemelyzet is nagyon turelmes es profi volt (ami a gyerekeket illeti legalabbis, a tobbihez nem ertek), de tobbet nem megyunk. Az ar, es az hogy minden ugyfelet betoditanak, tojva ra hogy a tomeg es az idohuzas a gyerekeseknek nem egy nagy elmeny, elvette a kedvunket. Alapbol ket szeriara mentunk, de a masodikat visszakezbol lemondtuk.

Delutan pedig kedvesem baratnoi jottek at latogatoba es unnepelni Hibiki keteves szuletesnapjat.

A zseb-Rambo pedig arra vonatkozik, hogy Hibiki tegnap volt parommal valami jatszohazban, es egy harom eves ikrek elkezdte elvenni a jatekait, meg lokdosni. Az anyjuk probalt veluk mit kezdeni, de nem tudott igazabol, parom mondta ohgy azert sajnalta az anyukat, de Hibikit jobban. Ugyanakkor, allitolag parszor Hibiki rendesen helyretette oket, sot, meg csak sirni sem sirt, hanem nezte oket mergesen amikor o maradt alul. No ezert mini-Rambo, mert ketevesen, egy harom eves ikerparral szemben allni a sarat, azert nem rossz. Jo, orulnek ha nem lennenek ilyesfajta osszetuzesei, de ha mar egyszer elkerulhetetlen, akkor legalabb ne legyen az a sirva anyahoz rohanos-fajta.

Hibiki holnap lesz ket eves, Boldog Szulinapot neki!

Az elmult egy-ket hetben annyira behavazodtam, hogy nem nagyon tudtam irni, ugyanakkor facebook-ra neha toltok fel mobilrol kepet, kesobb majd ide is megprobalom felrakni oket, amikor idom engedi.

Parom jol van, koszoni szepen, tegnap vitte Hibikit a keteves vizsgalatra, vissza is hivtak Januarra, mivel kisfiam nem nagyon beszel. Pontosabban igen, csak senki nem erti, de ez a japanoknak valami rejtely, nem tudom miert. Tovabba ha mutatnak neki kepeket, hogy hol a kutya peldaul, le se tojja. Szerintem nem hulye, csak nem erdekli. Azt mondtak volna neki, hogy dobja ki adott papirdarabot a kukaba, szo nelkul megteszi. Meg a fogmosas utani oblogetest is elsore megtanulta, meg sokminden mast is siman megert, ugyhogy az orvos tudja rosszul es kesz. A szulo mindig okosabb, es az orvosok csak viccbol kapnak diplomat. Ez persze nem igaz, csak rossz vicc, de hogy azert visszahivjak, mert nem ugy viselkedik ahogy elvarjak tole, ez meglepett. Bezzeg az, hogy a legtobb japan gyerek hisztizesben siman lenyomja Hibikit, az nem szamit. (pedig Hibiki sem semmi neha…) Bezzeg amikor fulladt, akkor nem vizsgalgattak ilyen lelkesen.

Sebaj, meglatjuk mi lesz Januarban, en mar varom, parom kevesbe. Most kialvatlan vagyok, es meg a kakan is csomot keresek, belekotok fube-faba, ez a bejegyzes is ilyen lett.