Az az Aprilis elsejei trefam, hogy masodikan sutom el. Ilyet meg ugyse csinalt senki… akirol tudnek.

Képeket kaptok, mégpedig ötöt. Majd lesz másról is máskor, például Hibikiről, meg a videót is fel kéne már töltenem amit x hete ígérgetek.

Ma vasárnap van, ma jön majd Levi, a csivava, ennek örömére kutya-ketrecet építettünk, mert még nem szobatiszta és ezt a japánok így orvosolják. Párom kutyái is így kezdték. Mivel én kertes házban nőttem fel, ilyenre sosem volt gondunk, nem nagy ördöngösség.

Képek:
1. Tójószuba mentem tárgyalni, tárgyalásról visszafele jövet készítettem pár fényképet a telefonommal. Ez az első kép egy építkezést mutat. A képek minőségéért ismét elnézést szeretnék kérni, kicsit játszottam a telefonom felbontásával, de ennek ellenére nem valami élesek a képek, sebaj, majd rászokom a fényképezőgép használatára.
2. A második képen látható épületek közül a középsőben jártam.
3. A harmadik kép egyik épületében sem jártam, de most láttam őket először, úgyhogy lefényképeztem őket, talán a forgalom is látszik picit.
4. Az erkélyünkről készült Szombaton, mikor Hibikit elvitte a nínós autó. Sokat nem látni, de én tudom mely pontocska párom Hibikivel.
5. Csütörtökön és Pénteken kora reggel vidéken kezdtem, Csiba-ken – Abiko – Tennódáj. Ugye fejlesztgetni kell, de korábban érkeztem mint üzleti társaink irodájának a nyitása, így sétáltam egyet és lehetőségem nyílt lencsevégre kapni azt a járatot ami kirepített Tennódájba. JR Dzsóban-szen. (Jouban).

Talán ennyi kép elég is egyenlőre, remélem hamarosan újra lesz időm írni, további képekkel.

Hibiki mar jobban van, lement a laza. Most dolgozom, ugyhogy nem tudok tobbet irni, de orult egy hetem van.

Szombatra virradó éjjel, meg aztán reggel, Hibikinek 40 fokos láza lett, aminek a fele sem tréfa, főleg, hogy már egy hete beteg.
Itt nincs doki aki házhoz jön, kórházba így kerékpáron vagy gyalog nem lehet vinni, úgyhogy végül mentőt hívtunk, mert minden lázcsillapítás ellenére ment föl a láza.
A mentő talán kevesebb mint tíz perc alatt itt volt. Három mentős jött fel, nagyon rendesek voltak.
Párom Hibikivel ment, én nem, mert csak egy ember kísérhet mentővel.
Hozzám nem sokkal később megérkezett apósom, akivel bringán elmentünk a kórházba ahova Hibikit szállították. Apósom még elugrott valahova én addig megtaláltam páromékat. Hibikit nem tartották bent, a láza is 40 fok alá ment picit, kicsit élénkebb is lett. Mire a vizsgálatokkal kész voltak, apósom is megérkezett. Ő fizette a számlát, meg párom taxiját is hazáig, meg valamivel többet. Én szerettem volna, de ragaszkodott hozzá.
Utána egy szakaszon együtt tekertünk haza vele, csak én egy ponton elkanyarodtam balra, ő meg jobbra, ugye mindketten hazafelé.
Hibiki most szundizik, immár négy órán át, de szerintem hamarosan felébred. Párom elment bevásárolni, amit jól tett, mert szegény nem láthatja vidéki családját, mert le kellett mondjuk az utat így. Yamagata pedig nem a szomszédban van, úgyhogy lehet csak nyáron lesz esélye megint menni.
Remélem többször nem rémiszt így meg Hibiki minket. No meg azt is remélem, hogy lemegy a láza hamarosan.

Tegnap, azaz Csutortok este ritka elmenyben volt reszem. Magyar emberrel talalkoztam, sot mi tobb, egyutt is toltottunk par ropke orat.

Elsosorban felhivnam megegyszer mindenki figyelmet az uj forumra, mely ugy fest, ugyan keves regisztralt felhasznaloval bir eddig, megis egesz nagy lendulettel indult. Eltokelt szandekom, szandekunk, tartani ezt a tempot.
Filmek, sorozatok, receptek, tortenelem illetve barmi ami erdekelhet mindenkit.
Tessek batran jonni olvasni, irni, link a blog jobb oldalan, aka Forum Csevego.

Amugy sok ujdonsag nincsen, Hibiki mar negyedik hete krahacsol, es mar az orvosok sem tudnak vele mit kezdeni. Most kitalaltak, hogy valami HR virus, ami lassu lefolyasu, de mar a vege-fele tart.
Parom jol van, DS-en gyakorolja az angolt eppen. Ja nem, most jatszik, de angolozni is szokott.
Munkahelyemen minden valtozatlan, talan meg tobb dolgom van mint eddig, es meg tobb feleloseggel. Holnap megyek videkre, egy fejlesztes kapcsan, aminek en vagyok a vezetoje. Nagyon jol hangzik, de iszonyat sok munkaval jar es nem kevesebb feszultseggel. Amennyiben kisfiam nem ebredne fel ejjelente megallithatatlan kohogesek kozepette, talan ki is aludnam magamat. Igy viszont marad az intravenas kave-szivas.

Most lepegetek, mert vegre ujbol felraktam az office-t a laptopomra (az itthonira) es tudok picit irogatni rajta. No azert az Office-t, mert jart anno a laptophoz.

Tovabba, hoppa hoppa, a heverorol irom a blogot, mert vettunk egy routert. Van mar vezetek-nelkuli net a lakasban, lehet mindenhonnan netezni.

No lepek, mert Hibiki kohog megint, pedig meg csak negyed tizenegy.

Eloszor is megegyszer a forum uj cime:

Koszonet kedves olvasomnak es baratomnak, aki osszehozta nekunk az uj forumot (igazsag szerint mar hetekkel ezelott, csak lassu vagyok), tovabba masban is segiteni fog majd amint bovul a blog.

Eljott a Marcius, mar tegnap. De meg ma is tart. Mozgalmas honap elebe nezek, hiszen lesz egy kiruccanasom Yamagataba, lesz elotte egy talalkozom a nehai kolleganoimmel, a nenikkel, illetve a kiruccanas utan hozzuk haza kis olebunket, akinek ha minden igaz (mert itt be kell jegyeztetni a teljes nevet, csaladnevvel) Madudak Levente, „Levi” lesz a neve. Paromnak bejon ez a nev, en orulok hogy magyar neve lesz, ha meg nem is annyira kutyas, de sebaj.

Igy mara is jut a blogbol. Tegnap ota nem sokminden tortent. Hibiki meg mindig kohog, ma el is ment dokihoz kedvesemmel, jo lenne mar ha felszakadna ami a torkan ragadt.