Ugyanis nem kell mennem videkre (no nem messzire, csak Csibaba) egy programozoi kornyezetet kiepiteni. Ugyanis fejlesztenenk, vagyis megbiztunk ezzel valakiket, es nekik kene leszallitsak par gepet, tovabba belonni rajtuk a rendszert amivel majd programozgatnak. Ez nagyon szep es jo, csak en, mint mar emlitettem vala, nem igen ertek az ilyesmihez. Sebaj azert hozzalattam felkeszulni, de fonokom szolt, hogy varjunk meg inkabb. Ennek igencsak megorultem, mivel amugy sem unatkozom. Kozben meg egy masik targyalasomat is lemondtak mara, igy eleg idom van a tobbi teendomre.

Mégpedig a Fórum.
Éljen éljen! Remélem működik. Kezdetleges, semmi komoly funcióval nem bír, de majd idővel kibővül. Tessék benépesíteni és tele-csevegni, egymásra találni és kérdésekkel bombázni engem is. Nem tudom, más tud-e témát nyitni, de lehet hozzám témanyitási kérésekkel fordulni, pl adott japán együttes, film, történelmi esemény, város, stb témáját nyissam már meg, mert szeretnétek azzal kapcsolatban cseverészni.

Remélem, ezzel új fejezet nyílik a blog életében, és sikerül kicsit mozgalmasabbá tennem, meg interaktívabbá, meg hű.

Mert a ketszazadik bejegyzesnel elfelejtettem megemliteni. Eszre sem vettem. Ugyhogy buvos 200 helyett, van buvos 202.
Igen, eljutottunk ide, hogy a 202. bejegyzes is megszulessen. Sok ido es bejegyzes szallt el, torten sokminden, huha de oreg a blog.

Megunnepeltuk a 202-t, most akkor lepjunk is tovabb.
Idokozben annyira behavazott a munka, hogy semmi idom nem volt a hazauttal foglalkozni. Jo, sok inteznivalo nincsen, csak az a par tucat latogatas meg talalkozo amiket valahogyan ossze kene egyeztetni idoben. Sebaj, erre is sor kerul majd. Blogtali helyszin meg mindig nincs, de majd csak lesz, legrosszabb esetben beulunk valami kavezoba es beszelgetunk egy ket orat kave szurcsoles meg teazgatas kozben.

Haromnapos hetvege kozeleg, aminek meg is adjuk a modjat. Szombaton parom baratnoi jonnek latogatoba, Hibiki szuletesnapjat uto-unnepelni. Vasarnap es hetfon nem tudom mi lesz, de szerintem parom mar tudja. Egyik nap szeretnem paromat kicsit utnak engedni, kapcsolodjon ki Hibiki nelkul, mert mar kezd elfaradni. Ugyanis amikor baratnoivel talalkozik, akkor is Hibikivel megy, meg orvoshoz is. Mig az orvos ot vizsgalja, a nover Hibikizik (igaz a nover nem kis oromere, az egesz szemelyzet odacsodul koszonni Hibikinek, meg az oreg doki is megjegyzi, hogy de jo ot latni, vegre egy jogyerek, amig kicsit nagyobb nemlesz gondolom).
Ugyhogy remelem kedvesem kicsit kikapcsolodhat majd a hetvegen.

A munkahelyemen nagy a hajtas, eppen valami programozas es integralast es hasonlokat kell vezenyeljek Japan egyik legnagyobb gyartoja es a mi cegunk kozott. En, aki az eetben nem programoztam, csak kozepsuliban, akkor is helytelen valaszra tragar szoveggel reagalt a kis kezdetleges programom, mire nem engedtek gepkozelbe egy idore. Meg mondtak, hogy mit kepzelek, es tudom-e mekkora sulya van a programomnak. Persze, majd lemerem merlegen, amugy is, az en programom legalabb tudott valamit valaszolni. Most mar termeszetesen nem irnam azt a valaszt amit, szebben fogalmaznek, de a lenyege ugyanaz lenne ^^.

Tovabba, Januartol emelkedik a fizetesem, nem sokkal, parezer yennel, de a jelkepes emelesnek is orulni kell, tudniillik a ceg forgalma ebben az evben nem volt valami fenyes, es megis kapok valami tobbletet. Talan mostmar aposomek segitsege nelkul fogjuk tudni fizetni a havi koltsegeket. Kiveve ha jon valami Isten csapasa, mint elozo honapban, fizessek be 15e yent eves TV dijkent, amit azonnal az ertesites napjan levontak a szamlamrol, es Hibiki oktatasi biztositasat nem tudtam kifizetni mult honapban, igy ebben a honapban duplazodik, ami megint 15e yent jelent. Viszont ebben a honapban mar samitottam ra, es ugy keszultem. Ugyhogy eleget tettem a szamlamra, minek hala most mar szinte semmink sincs :D.

Ugyanakkor, birkanyirtam, vagyis megfodraszkodtam magamat ismet, ugyhogy Magyarorszagra nem mikrofon-fejjel repulok.

Mas, erdekesseg Japanbol, amolyan aktualis erdekesseg.
Diszno-baj, azaz sertes-influenza. Ideat mar tobb mint 6 millio ember influenzas, tobbseguk eme „singata” azaz uj tipusu influenza aldozata. Mi mar meg is kaptuk az ertesitot, hogy Hibikinek kotelezo a vedooltas, minden kisgyereknek es kismamanak kotelezo, mert ok kiemelten veszelyeztetettek. Tudom, vannak remhirek, meg van aki lebenult az oltastol, de ahanyan itt mar eltavoztak (csak mult heten ket kisbaba halt meg Japanban (egy 7 honapos es egy masfel eves), jobbnak latom az oltast mint a nem oltast. Amugy is kotelezo, igy elveszik tolunk az onmarcangolas lehetoseget (jajj ha nem adtuk volna be jobb lett volna, jajj ha beadtuk volna jobb lett volna – azaz beadattuk volna). Mi pedig parommal kaptunk 50 maszkot. Egy maszkot en egy hetig hordok, foleg munkabamenet es hazafelejovet. Nem rossz, az orrom sem fagy szet a hideg szelben, es tenyleg szamit azert valamit. Alkoholt is tartunk (no nem olyat), kezmosas celjabol a bejaratnal. Mi nem panikolunk meg rettegunk, Hibiki peldaul nem tud maszkot hordani mert letepi, megeszi es kegyetlenul vegez vele, megis megyunk Hibikivel varosba, stb. Egyszeruen, amit epp-esz kereteken belul meg lehet tenni, megteszunk Hibiki erdekeben. En mint asztmas, elvileg szinten a veszelyeztetettek koze tartozom (es nyaron tenyleg eleg erosen elojon am), megsem aggodom. Nekem (ha kijut a jobol) harom-negy nap korhazat jelent itt Japanban, aztan viszlat, mehet haza. A korhaz is leginkabb orvosi felugyelet es karanten celjabol szukseges.

Talan mara eleget is irtam, meg illene is dolgoznom, majd meg jelentkezem. Nem igerem meg, hogy gyakrabban, de tenyleg megprobalom feleleveniteni a blogot. Tobb keppel, szavazasokkal, kivansag-lehetosegekkel, akar nyeremenyjatekkal, stb. Forumot is lehet majd inditok, de azt indithat barki, csak tegyen meg engem is adminisztratorra, mert szeretek fonokoskodni es onkenyesen kirugdalni embereket. Na jo, csak azert tegyen meg, mert tegyen es kesz. Amugy en is tudok forumot csinalni, csak lusta vagyok, de lehet majd nem leszek. Amugy tenyleg barki indithat, csak szoljon nekem azert.

Szep napot, estet, reggelt.

Vége van a rendezvénynek. Nem volt olyan vészes, de két nap alatt mindenem elkezdett sajogni. Ugyanakkor, a standunknál kiállított pár másik cég is, és kiderült, hogy egyiküknél dolgozik egy magyar mérnök, akivel másnap el is mentünk együtt ebédelni. Mondanom sem kell, milyen jólesett magyarul beszélgetni picit.
Párom éppen óvodás találkozón volt, a régi oviscsoportjával, meg Hibikivel, most pedig hozzák nekem Hibikit, mert barátnőjével még elmennek vacsizni. Lehet én is elmegyek velük, nem tudom. Meglátjuk.

Ma olyan naplementét láttam, hogy a lélegzetem elállt, de képet nem készítettem, mert elállt a lélegzetem ugye. A lényeg, hogy mint erős viharnál, olyan mély és sötét felhő borította az égboltot, de valahol szakadozott már, és mögötte még pont el lehetett csípni a vörösen izzó napot, amint nyugovóra tér. Ez még nem is lenne olyan nagy szám, de maga a napkorong, olyan hatalmas volt… Tényleg nem láttam még ilyet. Most sem igazán értem, mert eddig csak filmekben láttam ehhez foghatót, itt meg hopp,kb. öt percig látható volt élőben is.
Remélem nem utoljára láttam, mert jó lenne meg is örökíteni, nem csak bámulni.

Most pedig rohannom kell, Hibikit átvenni.

Már nagyon várom az utat haza, de előtte sajnos egyéb más dolgok kötik le a figyelmemet. Szeretnék blogtalit is szervezni, nem az utolsó pillanatra hagyni, de ez sem egyszerű.
Persze lesz mindenképpen, csak még nem tudom mikor és pontosan hol.
Szerintem egy csendesebb kis kávézó is beleférne, csak ne dohányfüstös legyen, Hibiki miatt. Tudjam konnektorba dugni a laptopot, hogy lehessen kepeket mutogatni és átrágni.
Addig is, ezen a héten előttem van egy kétnapos rendezvény Ikebukuróban. Remélem az irodában lehetek a rendezvény ideje alatt, de erre kis esély mutatkozik.
Páromnak az új útlevele 16e yen, hibikié 6e. Erre jönnek a képek, meg majd talán utasbiztosítás.
Ma ilyen rövidre sikerült a beszámoló, mert hirtelen nem tudom mit írjak.

Mindenfele hirek kozepette, gondoltam errol is beszamolok, kihasznalva nemi szabadidot a munkahelyemen, amit en osztottam be magamnak.

Vasarnap gyules volt a lakohazunkban. Jovore mi is a szervezok koze kerulunk, avagy gondnokok koze, aminek nem orulunk, de nem kivansagmusor. (Es mindezert meg fizetunk is, havi 40e Forintot, hogy aztan minket farasszanak mindenfele hulyeseggel. Ugye a kozos koltseg havi 20.000yen.)

No de, illett megjelennem a fenti ok miatt, igy hat Vasarnap, 10:05-kor mar nagyban gyuleseztem, vagyis kestem ot percet, mert parom mondta, ugyis mindenki fog. Gondoltam, hogy nem, de hat ha o mondja… utanam kb 3 ember erkezett. No sebaj, jeleztem paromnak, hogy legkozelebb pontosan megyek.

Mint rosszgyerek az iskolaban, az elso sorban ultem, kozvetlen a beszedet tarto emberekkel szemben. 190 centit ulve is nehez kikerulni, ha az ember arcaban ul, igy kedvesen elnezegettuk egymast egy idosebb urral aki a kulonbozo pontokat felvezette.
Volt itt kotsegvetes, mult evi programok, jarorozes, stb.

Erdekesseg peldaul, a kotelezo taps. Ha nem tapsoltunk, szoltak, hogy koszonjuk mar meg adott ember beszedet, es akkor tapsoltunk. Az egesz gyulest rogzitette ket diktafon. az egyiket egy oldalt ulo oltonyos bacsi tartotta maga elott, es amikor valaki felszolalt a lakok kozul, nyomban kinyujtotta a kajat es iranyra tartotta a diktafont. En viccesnek talaltam, de senki sem nevetett, hogy csendben maradtam.

Aztan volt megis valaki, aki kacajra birt. Ket sorral mogottem felszolalt valaki, hogy hat o mindig megy ejjeli „jarorbe”, de hogy altalaban ketten vannak, neha meg egyedul kell jaroroznie. (Az epulet korul, az udvaron, elemlampaval, csak azert mert.) Mondta, hogy azok akik nem jaroroznek a beosztott napjaikon (pl en, sosem voltam meg, ja bocsanat, dolgozom, parom meg babaval van), azok rossz emberek es a satan fiai. (Jo ezt nem mondta, de mar szinte hallottam a folytatast.) Hirtelen meg is vilagosodott kozben, es mondta az inkivzitori megoldast: minden lakohoz jarjanak lakasra a hazmesterek, es szoljanak nekik, hogy honap jaror am, menjel „jarorbe”, mert jujj es hu. Ha meg nem mennek megse, megint latogatas, es megdorgalas, mert nyomast kell gyakorolni, maskeppen nem megy. Ja es persze a hazmesterek hibaja, hogy nincs ilyen”kommunikacio”. No en ekkor fordultam hatra, hogy meglassak egy lufifeju kopasz, oldalt megis osz koronaval megaldott, voros feju uriembert. Igen voros, mert mar szinte robbani keszult. Eszrevettek ezt az ulest tarto emberek is, es elkezdtek mosolyogva mondani neki, hogy tok jo, akkor ezennel fel van kerve, hogy jarjon lakasrol lakasra, mar ha ideje engedi. Orjaratra ugyis mindig van ideje. Mert ha o nem jarorozne, akkor betornenek a nindzsak meg az eszak-koreai ballisztikus raketak.
Sokan kacagtak ekkor, koztuk en is, hogy de jo, vannak meg tehetseges humoristak.

Volt masik erdekesseg is, a nyari unnepseggel kapcsolatban szolalt fel egy no, megpedig … nem tudom mit mondott, de a lenyeg itt volt: „nokent”. amint ez elhangzott, a gyules noi tagjai vastapsba kezdtek. A szervezok felhivtak a figyelmuket (meg par masik lako is), hogy tok jo gondolatok, meg jo, hogy hangot adnak neki, de tessek masik gyulesre tartogatni, mert itt most tobb mint 75 ember ul, azert hogy a napirendi pontokat atragjak. Erre a nok elkezdtek vitatkozni, hogy de ez fontos, meg ez nokent igenis tema, meg jajj meg hu. Jelzem, nem vagyok „no-ellenes”, de tenyleg az anyagiak es az egyeb, minden lakora vonatkozo temak megvitatasa volt fontos, mindez egy ora alatt. Masra nem volt ido. amugy fel oraval kesobb volt meg egy gyules, ahol szabadon lehetett vitatkozni. De a fel ora sok ido, nem lehet kivarni.

Amugy nem 75 lakoja van az epuletnek, csak kicsi a gyulekezo-terem, es mindenki maskorra van beosztva.

Erdekes volt, foleg az, hogy itt is sok embernek a hulyesege magabiztossaggal van parositva.
En legalabb csondben voltam, ugysem ertettem a felet. Mondjuk az meglepett, hogy havi 2-e yent fizet mindenki, van tobbszaz lakas, es nincs szamitogep a recepcion. A kozossegi hazba jarnak mindent megirni es kinyomtatni. Csak tudjak, hogz Akihabaraban 30e yenekert mar kesz laptopot lehet vasarolni, nyomtatot meg 15e-ert.

Most ideje dolgoznom. Ne felejtsetek, jovunk!

Mert a félelmetes Hibiki hamarosan meg fog érkezni!

December 15-én este érkezünk, gépkocsival. Igen, mert Bécsig repülünk.
Ennek több oka is van, a lényeg hogy így jobb.

29-én már repülünk haza, de így is kb. két hetet leszünk.
Ebbe belefér egy blogtali is. Hol, mikor, stb, még nem tudom, de majd eldől, és itt szerepelni fog. Karácsony foglalt, az ugye családdal van. Ezen kívül lesz valamikor.

A jegy amúgy 175.000Yen volt, hármunknak, Tokyo-Bécs vonalon, Austrian Arilines járattal.

Most irány az ágy.

Boldog születésnapot Hibiki!

Ma egyedul vagyok a munkahelyemen, igy tudok egy kicsit naplozgatni.
Ugyan volt mar tajfun riado tobbszor is, most olvastam, hogy ket eve (tehat miota megerkeztem) nem volt mar igazi tajfun Japanban. Vagy legalabbis a Kanto regioban (Tokio es kornyeke). Nem volt, maig.
Az egy dolog, hogy a madarak nem tudtak egyenesen repulni, legalabbis egy vereb megprobalt az erkelyunkre szallni, de a vihar leteritette a palyajarol. Szegenyke eleg viccesen festett a nagy igyekezet kozepette, hirtelen par metert arrebb kerult, aztan el is tunt valahol fent. Gondolom erkelyt talalt azert, csak par emelettel fejjebb.
No tehat ez meg semmi, de az hogy Hibiki kis felfujhatos medencecskeje, ami amugy nem is olyan konnyu, meg a szelnek belekapni sem, elobb az elere allt, megpedig ugy, hogy beszorult a kisasztal, egy szek es a korlat koze (ahonnan ember legyen aki kivegye, de meg a betetel is erdekes lenne, pont centire passzolt), de onnan utana meg at-*****kerekezett (polkorrekten ugye) a szomszed erkelyere. Hogy hogyan, ne kerdezzetek… a korlat joval alacsonyabb mint a szomszedtol elvalaszto fal, a medence megis ez utobbit maszta meg, ugrotta at, vagy tudom is en.
Vonatok lealltak, busz halalra tomve, meg nem is jart rendesen, ugyhogy taxiztam. Felaron. Miert is? Egy apuka a kisfiaval az oleben szinten vart a buszra, majd megnezte a telefonjan hol jar a busz, es latta, hogz negyed oraja ugyanott van. Kerdezte meddig megyek, mert menjunk mar egyutt taxival. Kiderult, egy emelettel folotunk laknak. Kicsi a vilag es nagy a betonhazunk, a Taxi meg ugyenesen eljutottatott azirodahoz, elkerulve a dugokat.
Paromek kozben hazamentek a szuleihez, en is odamegyek munka utan.
Ma egyedul vagyok az irodaban, fonokom maganugyet intez, egy munkatarsam beteg, a masik meg kepzest tart, hat korul er vissza. Sebaj, kicsit rendet raktam az asztalomon meg kifujtam magamat.
A szel meg eros, hajam meg van, a napot meg elfujta a tajfun.
Ja es tegnap parom keszitett uzsidobozt nekem, de elfelejtettem, hogy van, es vettem en is. Errefol mindkettot megettem ebedre, aminek hasfajas lett a vege. Sebaj, nem pazarolunk.