Videot regen toltottem mar fel, jojjon hat videobol is egy-ketto. Nem, en nem vagyok rajtuk, en voltam az operator. hehe… Olvass tovább

Kovetkezzenek hat a kepek a vasarnapi setarol.

Olvass tovább

Regen jelentkeztem mar, foleg amiota apu nem igen blogolgat, nekem is meg kevesebb lehetosegem van irni. Most azonban megis nekifekszem, a hetvegen ugyanis ketszer is kirandultam!

Olvass tovább

Egy ujabb taggal bovult kicsi csaladunk, megpedig Lacival, a francia bulldoggal. Mivel meg csak negy honapos igy ejt nappalla teve kakkant, es ha ezt eppen akkro teszi, amikor nem vagyunk odahaza, akkor meg jol meg is hempereg benne… tegnap ugyan otthon voltam fiammal, de eppen furodtunk amikor termelt az uj fiu, es mire kiertem, mar keso volt. Egy ora alatt sikerult a kutyat is kisurolnom, meg a feszket is.

Olvass tovább

No mert a fogsoromrol megsem fogom csatolni a rontgen-felvetelt. Pedig lehet jo moka lenne. Marad tehat kisfiam szemuveges paradeja. Amugy egy hetvege minuszban vagyok, mert mult hetvegen a vasarnapot (egeszen hetfo dlig) ledolgoztam, es minden ejjel szinten telefonon logtam es inteztem a munkahelyem hulyesegeit.

Olvass tovább

Kisfiamnak megjott a szemuvege es legnagyobb meglepetesunkre zokszo nelkul hordja. Bar probal alatta-folotte nezni, lassan errol is leszoktatjuk. Hordja rendesen, nem hisztizik miatta, remeljuk megtartja eme jo szokasat. Idokozben senorandus papa, ki szintugy keszul okularet keszittetni, ujabb egeszsegugyi galibaba utkozott, megpedig fogfajasba. Amolyan… aludni nem birok mar fajtaba.

Olvass tovább

Egy hete kedden, kisfiam bekancsalodva jott haza az ovodabol. Azota ugy is maradt. Ez az esemeny egy olyan mini-lavinat inditott el, amire nem is szamitottam, de azert minden jo, ha a vege jo.

Olvass tovább

Mivel anyuka ideje nagy reszet most videken tolti, kepzesen az uj munkahelyehez, igy az elmult egy hetet kisfiammal toltottem. A hetvegen en kolbaszoltam jobbra-balra a varosban, de a mai napra szabadsagot vettem ki, es elvittem kisfiamat egy fotozasra, ahova valahogyan bevalogattak.

Olvass tovább

Nem tudom, kinek mit mond a Jaltan megesett konferencia, de talan egy lenyeges eleme, hogy a Szovetsegesek itt igergettek Sztalinnak, hogy ahova bevonul a voros sereg, az az ove is maradhat. No, ilyen elokeszuletek vannak nalunk most, adok en mar mindent, csak legyen beke.

Miutan parom megtudta, hogy az edesapjaval szandekozok beszelni, velhetoen berettegett, mert azonnal kisangyal modba valtott. De mivel se bocsanat, se semmi nem hangzott el, igy magamban fel vagyok keszulve barmire. A koltozesem (es a valas) ki lett tolva ev vegeig (ismetelten, mert ezt is mar ezerszer megbeszeltuk… mindeddig ertelem nelkul, ugy fest), anyagi es bevandorlasi okok miatt.

Azonban a mult het hetfon elhangzottak, azok elhangzottak es egyikunk sem fogja visszavonni, az utana kovetkezo fenyegetozes pedig nem az elso volt, es nem is fogom elfelejteni. Elunk egyutt meg egy fel evet, en bekere torekedve, parom meg amire akar. Amikor kikoltozom, semmit nem viszek, csak a ruhaimat. Az iden vasarolt mosogepet, a PS3-at amit anno karacsonyra kaptam, mind hagyom paromeknak. En majd szepen aprankent, mit hasznaltan, mit ujonnan, osszevasarolgatom magamnak.

Remelem, szepen, csendben, bekeben le tudjuk ezt rendezni. Parom minden honapban legalabb egyszer felrobban (vagy meg gyakrabban), de innentol vagy csak egyszeruen ignoralni fogom, vagy kidobom, hogy hutse le magat valahol. Ugye a lakast egyenlore en tartom fenn.

No mindegy, most egyenlore beke van, ha atmeneti is, aposommal pedig a jovoheten fogunk osszeulni. Negyszemkozt, felvazolom, hogy nem olyan rozsas a helyzet, es hogy ezek a tervek fogalmazodtak meg bennem. Nem fog korbeugralni oromeben, de idosebb japan kollegaim velemenye szerint, teljesen korrekt a mondanivalom, es semmi kivetnivalo nincs benne. Hat meglassuk:P

Nincs blog frissites, mert feje tetejere allt az eletem. Most (velhetoen egy heten belul) fogom megtudni, hogy fogom e meg valaha latni a fiamat vagy sem. Sokminden tortent az elmult negy evben, amit itt nem irtam meg, mert maganjellegu. De ha ennek vege, le fogom irni.

Nem vagyok egy tokeletes ember, de nem eloszor fenyeget a felesegem azzal, hogy ha nem ugy teszek ahogy o akarja, orokre eltilt a gyerektol (Japanban elvileg lehetseges). Ma felhivtam az edesapjat hogy szeretnek vele beszelni, negyszemkozt. Mivel ma nem er ra, lehet holnap fogunk. Kulon meg kellett kerjem, hogy ezt seninek se emlitse, mert ha parom fulebe jut, tobbe nem latom a fiamat.

Lassan ot eve elek Japanban, ebbol negy es fel evet megallas nelkul hajtva ledolgoztam, minden penzemet es szinte minden szabadidomet a csaladra aldozva, mert en igy lattam jonak es ugy gondoltam igy van rendjen. Elnezo voltam a felesegemmel minden tekintetben es megbocsatottam sokmindent. Valoszinuleg ez az egyik legnagyobb hibam is egyben… De eleg. A fiamat senki sem fogja mint egy targyat hasznalni, es fegyverkent lebegtetni ellenem.

Japan kollegam azt mondta, egyenes beszed kell aposommal, es a tobbit az egiekre bizni, mert mas most ugysem tudok tenni. Etvagyam most alig van, bar kezdek vegre ehes lenni. Egy ferfi legyen eros, gondolom en, de amikor a kisfiahoz nyulnak, akkor azt hiszem mindenki elgyengul… Vegszukseg eseten tudnek pereskedni, mert parom tavaly olyasmit tett, ami miatt lehet hogy meg latogatni se mehetne a fiamhoz. De ezt nem akarom, en szepen bekeben akarok elvalni. Most meglatjuk ez hogy lesz. Megteszem amit tudok, es a tobbit rahagyom a sorsra, aztan pedig kenytelen leszek elfogadni a vegeredmenyt es a legojbbat kihozni belole.