Mostanában kérek mindenkit, ne kérdezzetek se melóval se vízummal kapcs. Csak akkor tudnak alkalmazni pincérként is akár, ha van vízumom ugye. Viszont erre a munkakörre nem valószínű, hogy kapok. Más munkát meg még egyenlőre nem találtam, akárhogyan szenvedek. Nagyjából ez van… szétszab az ideg. Úgyhogy mégegyszer kérem, ne kérdezzetek SEMMIT munkával és vízummal kapcs, mert így is épp eleget pörgök már a témán, és a végén rohadtul meg fogok zakkanni… Egy rohadt papír miatt ilyen sokat szívni…

igen, holgyeim es uraim, ismet behalt a net. immaron az uj routerrel. nem is foglalkozom kis es nagybetukkel, neha a z es az y is ossze fog keveredni, mert minden rohadtul mashogy van, es itt mint mar mondottam vala, nem lehet beallitani magyar billentyukiosytast. mivel nem bambulom a billentyuzetet minduntalan gepeles kozben, ezert biza fogok elutni itt-ott egy z-t y-t.
no de, most mar legalabb mas is jelentette elottem, ma negykor jonnek ujrainditani a routert (mert az el van am zarva), osztam mivel kertem, bejonnek hozzam is, csak ugy megbeszelendo hogy nincs-e vmi modja ennek a kikusyobolesenek, mert nem ohajtok minden alkalommal bo ket orat idemetrozni.
mivel nem tudom, tudok-e ma este blogot irni, imea par aprosag marol:
mielott elfeledem, a kommentekre fogok reagalni, csak eleg fejfajdito igy gepelni, ugyhogy majd ha lesz net. kulonben is ez az en blogom, en meg egy onzo allat vagyok, es ha nincs kedvem reagalni nem is fogok, sot torolhetem is mind!!! MUHAHAHA. ez kellett… a nethiany okozza. term. lesz a kommentkre valasz.
megmutatok egy mondatot vakon gepelve, mintha magyar bilit hasznalnek.<--mondjuk pont ezt
megmutatok egz mondatot vakon g;pelve, mintha magzar bilit hasyn:ln;k. tetszik? es itt meg keves volt az ekezet.
hirek meloval kapcs.: nem meg nincs
lol… azert ennel bosegesebb infom is van am. regisytralt egy szamtech ceg (QRVA Y ES Z!!!! allandoan elutom es javitanom kell… minden EGYES ALKALOMMAL… na jo most figyeltem:)) es mondtak hogy keresik a nekem megfelelo poziciot.. ezt en egy udvarias nemnek veszem, bar azt is irtak hogy nagyon gyorsan es nagyon keresnek nekem. hatha.
mellette van egy tokyo city club nevu elit vendeglatoipari egyseg, prominens vendegek szamara. nem kupleraj sima etterem, japan stilusban, plusz van nyugatias resze is. itt reszmunkaidoben dolgozhatnek, de ha minden igaz, jar erte visa, illetve a penzbol megvan a nagyon nagyon alapszintu megelhetesem, tehat ezzel maris idot nyernek, sokat. ha ez a melo osszejon, akkor honapokra el vagyok latva, kozben meg tudok keresni mast. remelem osszejon, es ha igen, meg a heten. uccu neki, tanulas.
erdekesseg: ma voltam eloszor igazan tomott metron. roviddel csucsido utan, kb 4 allomas erejeig, reggeli hevnel picit enyhebb nyomasu metroszerelvenyben zotykolodtem. tovabba: tisztelt BKV: a menetrendet ugyis be lehet tartani, ha nem vagjuk be az ajtot az utas orra elott. a metrosofor van hogy HAROMSZOR nyitja ujra es zarja az ajtokat, menetrend marad. nem ugy mint nalunk, ahol nem eleg hogy sokszor iszonyat pofatlanul vagjak be, de meg kesik is. megjegyeznem, nagyon sok rendes soforunk is van, engem szamtalanszor megvartak amikor lattak kocogni a villamoshoz pl, a 19-es vezetoi kifejezetten rendesek. no de vissza japan:
meg mindig metro: a vezeto mogott alltam (a plexi masik felen), lattam hogy van elott ket monitor. mindig adott allomas kamerait mutatja. ay elso kijelzo mindig uzemel: kette van osztva, egyik a metro elso a masik a hatso felet mutatja, plusz vannak meg extra emberek akik jeleznek. a masodik kijelzo is kette van osztva, am csak azokon az allomasokon mukodik, ahol kanyar van az allomasban, azaz a ket kamera nem eleg, ilyenkor van meg ketto. eleg egyszeru rendszer, pedig itt a tukroket sem verik be az idiota hulyegyerekek. itt valahogy a rongalas nem „trendi”, ahogy a muemlek-firkalas sem.
hozzatennem, latok szemetet is mostmar gazdagon, de messze nem annyit mint otthon, tovabba itt alig vannak szemetesek kirakva, azokba is ugye valogatva kell kidobni mindent. hamuvedrek vannak, sok helyen, hazfal stb, de ha nincs a kozelben, sem dobjak el, hanem viszik amig talalnak egyet! en is dohanyoztam, nekem volt zsebhamutartom, amit szemetesnel tudtam uriteni. nalunk meg a sok gane teliszabja a varost csikkekkel, me ha ma ugyis mindenki eldobalja, o me ne. hat hajra, en vegre oilyan helyen vagyok, ahol nem szamitok csodabogarnak azzal, hogy zsebrevagom a szemetet es nem dobom el az utcan.
na lehalt az agyam, ekezetek nelkul gepelni..
papa

A mai bloghoz nincsenek képek, nem csináltam, nem is akartam. Továbbá örülök, ha elenyészőre tudom csökkenteni a megszokottnál biztosan nagyobb számban előforduló helyesírési hibákat, révén enyhe alkoholos befolyásoltság alatt állok.
Mint azt a cím is sugallja, pároméknál voltam vacsorázni, a szülei hívtak meg. No de, előtte is volt nap. Reggel (meg úgy egész éjjel) hatalmas zuhé volt. Párom olyan 11 körül érkezett meg, dumáltunk egy sort, aztán mire elállt az eső, útnak indultunk, fagyizni, amiből ebéd is lett, hiszen miért ne. Utána bementünk egy amolyan cora szerű izébe, ami itt sokkal kuktúráltabb, természetesen japán, kutyát is be lehet vinni (megfelelő kereteken belül), sőt mi több, külön kutya-része van, ahol venni lehet kiskutyákat, illetve van kutyaszalon is. Nem is olyan rossz. Továbbá a földszinten élelmiszer volt, míg az emeleten háztartási gépek, bútorok, ruhák. Vettem vasalót, 3000yenért, forintban ez talán… 4500Ft. Vezeték nélküli szupergizda vasaló. Nem is márkátlan azt hiszem, asszonykám azt mondta nagyon jó. Bár ő azt akarta hogy a rozsaszínűt vegyem meg, szerencsére az kétszer annyiba kertült, és ő jobban vigyáz a pénzemre mint én magam. Van itt az épületben közös vasaló… de ahogy az kinéz, én nem fogom hazavágni vele az ingjeimet…
Mind ezek után hazajöttünk, ledőltünk szundizni egyet, teli hassal az a legjobb^^ Utána, elindultunk páromékhoz, szülei már vártak. No, kétszintes ház, összesen van kb. 40 négyzetméter, ez itt nagyon frankó. Tényleg picike, de tök otthonos, hamar megszoktam, és legalább nem lehet benne eltévedni.
Párom szülei nagyon aranyosak, kedvesek, vendégszeretőek, és még sorolhatnám^^ Vacsora? Lássuk… van ugyan rendes tűzhely, mégis az asztal közepére volt rakva még egy mini-gázpalackkal ellátott kis rezsó, amin egy akármiben fpztek-sütöttek mindenfélét. Mindenesetre finom volt. A hús rágós volt eléggé, de azért finom. Kaptam még burger húst (ez itt valahogy nagyon menő) illetve rizst és salátát. No de, apuka először sört töltött, örült is hogy megittam, és akkor előkapta a jó kétliteres sakét. Töltött a kis kancsóba, amibő a sakét szokás töltögetni, kaptuk a kis pohárkákat, és uccu neki. Ha nem ittam meg tíz pohárral, akkor egyel sem… ahogy ittam két kortyot, már töltötték újra az egészet. Ha nem ittam? Akkor igyál igyál igyál^^ Sebaj, szerencsére valamennyire bírom, főleg ennyi kajával. (rég nem laktam már ilyen jól szerintem)
No, sikerült két órán át ennem, ezzel mindenkinél többet ettem, DE, mindig mondtam páromnak, szóljon ám mikor hagyjam abba, mert nem akarok illetlen lenni, úgyhogy se túl hamar, se túl későn nem akarom abbahagyni. Mint kiderült, a szülők eltökélt szándéka volt hogy engem halálra etessenek, természetesen jó értelemben. Amilyen beles állat vagyok, ez egy elvetélt elgondolás volt, főleg japán léptékben, de be kell valljam, megteltem rendesen. Ízletes finom ételt kaptam, és iszonyatosan sokat belőle. (itt iszonyatosan soknak számít, szerintem a vagdalt hús mennyísége egy brassóiéval volt egyenlő…)Nem is tudom mit mondhatnék még… csodálatos este volt. Én pedig állom a szavam, úgyhogy két hetem van munkát találni. Holnaptól vér veríték meg könnyen, vagy mi.

Akihabara… na ez egy hosszú bejegyzés lesz lehet. Lehet ma nem is kerül fel, mert elmentem, hogy holnap folytassam, nem tudom még. Képek készültek, egy RAKÁS… kocsikról nem, elnézést, de ez az út le volt zárva az autós forgalom elől. Akihabara, a japán rajzfilmvilág központja. Legalábbis itt Tokióban. アニメ町 azaz animeváros, ha az ember viccelődni akar. Aki ismer, az tudja (vagy nem:P) hogy én eléggé nagy rajongója vagyok bizonyos sorozatoknak, például Bleach, One Piece, Naruto Shippuden, vagy friss kedvencként a Claymore-nak. Nos, ezen rajzfilmekhez Akihabarában MINDEN kapható. Pl. Konohás fejpánt a Narutóból, persze vagy 8000Yenért… Első fontos pont: nem vettem szinte semmit az otthoniaknak, mert: rohadt drága minden ilyen anime-cucc. Lehet jelentkezni a spotee@gmail.com -on ha valakit valami érdekel, küldeni a pénztet rá, és akkor megveszem, de mivel készleteim véglegesek, sajnos nem tudok előlegezni. Lehet érdeklődni miből mi van, próbáltam sok mindent megjegyezni. (feles pohárka macumotóval, konohás fejpánt ugye, mindenféle füzetkötők, stb. stb. stb.) Egy olyan Japán lakos ment el (a tőlem kb. 20 percnyire található) Akihabarába vélem, aki még sosem járt ott. Persze az első közértben megmondták hova kell menni. Ehhez venni kellett egy kókuszos italt, mert így állítólag könnyebb kérdezni. Mondtam is ismerősömnek, elképzeltem a párbeszédet, valahogy így:
– Miben segíthetek?
– Elnézést, vettem ezt a kókuszos italt, és tudja… merre van az anime-központ? Biztos kókuszos itallal könnyebb kérdezni. Fontos tudnivaló Japánban^^ No de, ahogy irányba lettünk igazítva (köv. lámpa balra, oszt’ toronyiránt koccanásig, koccanás a sok embert jelzi…), el is indultunk és hopp, megláttunk egy kis üzletet, teli mikro-automatákkal. Na húzzunk be! Megvillant valami One Piece meg Bleach a szemeim előtt, és muszáj volt nekiesnem. Nos, a Bleach-es gép 200yenért hozámvágott egy Hicugajás kulcstartót, ami valamit mond… lehet épp a zanpaktóját (de jó így leírni:D) dirigálja… mindegy. Rohadt jó tényleg, hazafelejövet, félútón jártam, amikor észrevettem, hogy valami nyomja a táskámban, és folyamatosan küldi a dumáját. Nálam lett volna a kardja… biztos átment volna bankai-ba. Így csak simán hülyének néztek lehet. No de, One Piece gép is van ám! Bedobom a kétszázat…kiderül egy is elég, sebaj, kapok két kulcstartót… na mondom, két névtelen senkiházi mellékszereplő… még egy százasomba került hogy legalább egy Ace a markomba kerüljön, Luffyről már álmodni sem mertem…
Mindegy, immár pár aprósággal felvértezve, kidobva a kötelező baromságokra elkülönített összeget, indultunk tova a központ felé. No, megérkeztünk, széles út, lezárva, lézengő emberek. Ez a kép azért fontos, mert mutatja hogy délben menyni ember volt, majd meglátjuk három körül hogy festett az utca. Kicsit később, kép rólam, utca már kicsit népesebb. Bizonyíték, hogy ott jártam, nem csak a netről loptam a képeket. Most^^ Jöjjön kép egy … „maid”-ről, aki valami reklámanyagot osztogat. Itt MINDEN reklám-osztogatós lány ilyen szerkóban van. Próbáltam elkapni amikor felémnéz, de akik itt álltak, épp kamerafóbiával rendelkeztek, szóval inkább hagytam. Ez Akihabara, és a képek is részint erről fognak szólni, őrült ruhákról. Érdekesség: ezen lányok egyik legnagyobb közönsége a 40-es 50-es férfiak… nekem elég furának tűnt ahogy ott csápoltak amikor egy lányka énekelt. Vagy ahogy járják az utcát, és sunyin a telefonjukkal fotózgatnak. Én legalább virítottam a kamerát, és vártam, hogy ha az illetőnek nem tetszik, legyen ideje ellenkezni. Kivéve egy esetben, de ott belesétált a képbe… na nem véletlenül akkor sütöttem el:D A kék-polós hölgy valamit reklámozott. Lottó, üzlet, mobiltársaság… nem figyeltem. Ez itt mindennapos. Reklámemberek, rendőrök, mindenki hangosbeszélővel mászkál. Szóval ilyen is van. Mondjuk ismerősöm nézett egyet, aztán majdnem halálra nevetgélte magát, amikor egy hasonló reklámembernek, amikor mondta hogy köszönöm szépen, benyögtem hogy szívesen (persze japánul), az meg hirtelen elfelejtette a szövegét, és dadogott egyet, de persze hamar megtalálta önmagát, elvégre profi szakemberek. Mindenesetre ez az ország még nem készült fel rám teljesen:D A lezárt sétálóutcán keresztülvezetett egy főút, amin persdze volt forgalom, de ez számunkra mindössze egyetlen közlekedési lámpát jelentett. Egy terepjárós benézhetett valamit, mert a kereszteződés kellős közepén állta, amikor zöldet (itt kéket) kaptunk, és ellepték a gyalogosok az utat. A képen a tömeg nagyja már átért, először nem lehetett látni a kocsit, úgy meg nem volt értelme képet csinálni róla. Jelzem, nem a kocsi maga az érdekes, hanem a tény, hogy mozdulni sem tud. No meg nem is akar, itt az ember ELISMERI ha valamit benézett.
A piros polós kisfiú feje mellett a korláton ülő lányka a fontos a következő képen. Sajnos csak itthon esett le, jobban szemügyre véve a képet, hogy simán odamehettem volna hozzá, felajánlva hogy szerzek neki még frankóbb szoknyát, magyar népművészetiset^^ Nem olyan ez is? Ok, a mintát leszámítva… de akkor is. No, neki ez a mezei utcai ruhája, és még nem is feltűnő, csak pont szemet szúrt ahogy kijöttünk egy boltból. (pachinkóba tévedtünk be… kb ötszintes játékterem, de ilyen árkád játékterem.. mármint „arcade” játékokkal. DURVA!!! rohadt hangos, mint valami hatalmas koncert, csak egyszerre ezer előadóval)
Következő kép: házak. Ilyenek a reklámmal fedett házak. Az amúgy nem túl tarka belvárosi házak így válnak színesebbé. Ez azért csökkenti a közösköltséget, nem?^^ Mondjuk a régi bérházakra már az is sok amit nálunk felaggatnak, de mondjuk a paneleket simán lehetne turbózni ezzel. A kép ahol a rendőrbácsi van, ha a blog nem tördeli péppé az egész bejegyzést, akkor elvileg a reklámhalmazos házas képes alatt lészen vala, egy előadót ábrázol (nem a rendőr) aki épp térdre borul, és ezért nem látszik. Ő az a piros folt. A kép lényege: szólt neki a rendőr, hogy vége, lejárt az idő, át kell adnia a helyét másik előadónak. (nem pénzért lépnek fel, gyakorolnak, illetve próbálnak „felfedeződni”) A srác térdre borulása vicc volt, mint látni, a rendőrkoma is elmosolyodott rajta. Lám, rendőrrel nem csak igazoltatni lehet, meg tömegbe lövetni, hanem lehet velük a közt is szolgálni. Itt amúgy a rendőrök hihetetlen barátságos kedves emberek, ilyet még SEHOL nem pipáltam. Minden elismerésem az övék.
Következő képen, a lányka aki a zsákot tartja: szemétszedő-környezetvédő-híresség. Temrészetesen tizenéves kiadásban, amolyan „environment-idol”. Igen, itt ilyen is van. Itt nem az a belevaló hogy megbukunk hatszor, és a tévében reklámozzuk, hogy attól még lehetünk heréltagyú gigaszuperhúdebelevalósztárok meg sorozatokban mérhetetlen tehetséges szereplők, hanem azt, hogy legyél felelősségteljes, védd a környezetedet, tanuljál, stb. Az egyik legnagyobb oktatási és nevelési múlttal rendelkező nemzetként, elég szégyen hogy mi nem ugyanitt tartunk. Legalább! Viszont örömmel látom, hogy itt ez az alap, itt nagyon szívesen fogok adót fizetni, mert az ilyen nevelést, oktatást szívesen támogatom^^ Jöjjön a feltörekvő tehetséges ifjúság, akik szerintem örökre el lesznek felejtve, anélkül, hogy bárki is felfigyelne rájuk: két srác, akik gitároztak. Közben persze mindenféle más hangszer is szólt, csak azt nem láttuk sehol, és a gitározás se tűnt annyira sajátnak, de mondjuk saját volt. Elég egyhangú zenét játszottak… hallgatóságuk mint látni nem volt, hamar abba is hagyták. Inkább menjenek hentesnek, ahhoz legalább megy a hajuk színe. (tényleg nem hallgatta őket senki, még később sem, pedig mi kb. négy órán keresztül fel s alá járkáltunk, sőt ötöt, ha nem számítom azt amikor ebédeltünk) Alább egy másik adag reménykedő palánta, akik szeretnének befutni. Őket zenélni nem hallottam, viszont már megnyerő volt az, ahogyan az őket fényképező, leszólító emberekhez viszonyultak. Mint látni, nem közelről fényképeztem, egyikőjük viszont ahogy meglátott (ugye megadtam a kellő időt, ha nem szeretnének a képen szerepelni, jelezzék, van aki tette, van aki pedig eképp reagált) azonnal a „píszü szájnü)-t mutatta, azaz a béke-jelét, amit a japánok minden egyes képen benyomnak.
Következzen egy jellegzetes Tokiói látkép: keskeny, magas házak. Na ez adja a zsúfoltság érzetét a házaknál, pedig sokkal levegősebb képet nyújtanak, mint az egymást érő bérházak nálunk. (jelezném, én imádom a bérházakat, mert csodálatosan sokfélék, és gyönyörűen ki vannak dolgozva. Kár hogy csomót lebontanak, miután hagyják elrohadni.) Következő kép elsőre semmitmondónak tűnhet. No, mentés másként (save as…) és aztán ZOOOOOOOM a háttérben lévő lánykára. Szórólapozzunk stílusosan. Ilyen messziről tudtam lefotózni, az a bizonyos második fényképiszonyos lányka. Egyet nem értek… ha már felveszek ilyen ruhákat, akkor nem mindegy már úgyis? Lehet elmegyek én is szórólapozni^^ Biztos jól állna! jééé… érdekes kép: Kartonos bácsi. A bácsi szájába vett egy újságot, beállt a kocsi húzókájához (mint egy öszvér a szekér elé) és elhúzta. Ilyet se látok sűrűn. Tessék a kép. Szemből nem mertem, még valami titkos karton-technikával legyilkol. A két fura ruhás lányka a kartontáblával, valami ingyen ölelés nevű formáció tagjai. Ők nem fénykép-fóbiásak. Idővel hozzájuk szegődött pár nálam idősebb arc, dumálni meg ilyenek… a lányok meg talán 17 évesek ha lehettek (sosem tudom itt eldönteni… lehet csak 14??) Szóval érdekes… de, legalább ki-híreskedhették magukat. Eztán következzék egy felkészültebb leányzó. Őt már támogatja valamiféle cég, és a kameráknak való pózolást is profibban küldte, továbbá hihetetlen kelendő volt a szórólapja. Az oldalról lekapott kockás-szoknyás lányka is ő. Gondoltam megmutatom miféle szerkóban nyomja. Itt nagyon kelendő ez a térdharisnya-miniszoknya összetétel.

Következzen: amatőr tehetség, amatőr „menedzserrel”. Persze „headset-el” beszélgettek, mert az profibbnak hat, főleg abban a hangzavarban, amit a körülöttük álló kb. hat ember okozott. Amúgy négy kép készült, az első elég rossz lett. A második-harmadikon a lányka vakarta az orrát, ezen meg a menő-manója. ezen röhögtünk egy ideig, jó kiadósat, hogy akármikor fotóztam, richtig elkezdte valamelyik vakarni az orrát. Következő kép: egy ronda lány, idióta ruhában (nem csak az én véleményem) tarott kártyát zúz. A kisasszony sikeressége súrolta a nullát. Alulról. Jut eszembe, ismerősöm, aki velem volt, valódi japán szellemel rendelkezik. Megállunk egy bolt előtt, ahol villogók vannak kirakva. Mindenféle színben. Kérdezi, nálunk milyen színűeket használnak. Mondom, piros a tűzoltó, kék a rendőr meg a mentő, meg néha kombinálják talán. Na meg sárga a szemetes, stb. Mondta hogy igen? Kék villogót használnak? Mondom igen, miért? Nálunk a civil kocsikon is van zöld villogó. Reakció: eeeeeeehhh… miért? Mondtam neki, én aztán nem tudom, így van amióta az eszemet tudom, nálunk ez természetes. Nézett kerek szemekkel, aztán nem bírtam tovább és elkezdtem sírva röhögni, hogy el ne higgye már^^Kaptam ám rendesen:D De olyan aranyosak… mindent lehet nekik mondani. Jó érzés, mert azt jelenti, hogy itt nem akkora szokás átverni az embert. Nekik meg bejön ha az ember így mókázgat, mert levegőt alig kapnak a nevetéstől^^ Kapott még pár ilyen leoltást szegény. Pl. amikor ültünk egy helyen, és szemben velünk „AV” bolt volt, azaz adult video. Kérdeztem bemenjünk-e? Mondta hogy á dehogyis! Mondtam hogy velem nem menne be? Akkor ez nem is igazi barátság!!! Mondta na jó:D Pedig próbáltam jelezni hogy csak viccelek:D Persze nem mentünk be, ismét sírva röhögés lett a vége. Most estére meg is fájdult az arcom.

No, „maid” ruhás lánykák. Itt még egyedül. Következő képen immár velem (nagyon barátságosak voltak! semmi pökhendiség, semmi jajj ne már), mire a kamerába néztem, már egy egész tömeg állt velünk szemben. Azt hiszem a legtöbb japán fél odamenni a lányokhoz, szerintem meg tök jó buli, odamentem, és hirtelen mindenki felháborodott, ahogyan a harmadik kép is mutatja. Emberek körbesereglették őket, felváltva fényképészkedtek, beszélgettek velük. Kell a ráknak menedzser… itt a Petya^^ Igen, az egyik kép azért sötét, mert én vagyok rajta, nem azért mert mögülem süt a nap és én okosan elfeledkeztem róla. A többi ember meg ennek hála szintén ilyen szögben fényképeszkedett. Sebaj^^ A következő képen egy lányka van, aki szintén nagyon kedves volt, és többször is összefutottunk vele, először meg volt szeppnve, de aztán már mosolyogva hajlongott amikor látott minket. Voltak amúgy mindenféle egyéb előadók is. Például két srác, akik mindenféle jelmezbe öltözve harcoltak egymással, mint a számítógépes játékokban. Nagyon muris volt, de senki le se tojta őket, én se csináltam képet… esetleg még beégek, hogy velük minek foglalkozom. Amúgy éppen ültünk a közelükben, és lusta voltam odamenni:P Volt más előadás is, a lányka alatti képen például egy srácnak pók van a fején, igazi, és később valami égő bogarat is megkajált. Kérdeztem ismerősömtől, hogy ez vajon egy kínai bevándorló-e, nem tudott válaszolni, azt hiszem a hányinger kerülgette^^

Találtunk egy ipsét, aki fehérbe öltözve, maszkírozva rótta az utcát. Valami filmben volt mellékszereplő, ezt hirdetgette, gondoltam, bepróbálkozom, tudok-e másnak is közönséget szerezni, nem csak a lánykáknak. Ahogy a fénykép elkészült, máris nyomtak a kezembe telefont, hogy csináljak én is képet egy emberről amint beállnak valami hasonló pózba, és egész szép tömeg alakult ki ismét. Le nem fotóztam, mert nem igen érdekelt már, de a srác jópofi volt, kis dundi, fehér sztreccs cuccban. Talán látom máskor is arrafelé, megint megyek hozzá egy képért, az ilyen embereket bírom^^ Meg ő is örül neki, mert előtte elég magányosan járkált. Szóval, kisgömbőc, talán még találkozunk! Következzen az anime rajongóknak egy kis nyálcsorgató: ebben az utcában, ilyen hatalmas anime reklámok vannak, és minden kirakatban megy valami anime, mondjuk bleach előzetes, akármi. Jó érzés volt itt kolbászolgatni^^ A reklámos kép alatt látható, hogy fehér vitézünk új komákra tett szert. Meglepett hogy itt a karlendítést nem követte hihetetlen sírás rívás és mocskolódás. Persze csak mutatott valamit hogy merre van, de ugye ez nálunk bűntetendő. Ez egy demokratikus ország, itt szabad mutogatni. Amúgy az új barátai is elég fura társaság, szintén valami reménykedő reménytelenek. Bár az is lehet, csak egyszerűen kimentek cosplay-elni. (custom play ha jól tudom, ha nem, akkor lőjjetek le^^ sőt, küldjetek légyszí szól szoszájetibe) Végezetül, egy tehetség aki szintén rendelkezik szórólappal, egy azt osztogató figurával, aki mellékesen igen szerencsétlenül nézett ki. (sajnos képet elfelejtettem cisnálni róla, lekötött a lányka^^) A lány később az állomásnál ismét felbukkant, ismét énekelt, egy

egész busz tapsolt neki, tudja ő is hol kell fellépni. A sráctól vettem is el szórólapot (nézett nagyokat, hogy úgy kell rátukmálja az emberekre, én meg úgy rántom vissza hogy adjon már^^van weboldal, akit érdekel majd megadom a címet^^ Befuttatom én itt a palántákat:D Következzék egy rejtett tehetség. Semmi fellépés, csak pont az orrunk előtt rohant be az éjjel-nappaliba, és akkor mondtam, hogy álljunk már meg, lefotózom a sarkot, majd amikor pont arrafele jön ki, tök véletlenül beleszaladva a képbe. A csapda sikeres volt, a hölgy hihetetlen tempója miatt a kép picit elmosódott, de a lényeg láthato. Jukatában van, ami olyan mint a kimonó, csak olcsobb meg egyszerűbb. Végezetül ismét anime reklám, és a vasút. Mert az a városban nem a földön közlekedik, részint hely, részint meg egyéb okok miatt. Durva hangja van amikor elrobog egy szerelvény. Mindenhol vannak ilyen égi utak, kocsiknak, vonatoknak… hajóknak még nincs egyenlőre. No most jó sokat megszenvedtem ezzel a bejegyzéssel, tessék szeretni, kincsként babusgatni és emlékét megőrizni! Pfff… most vacsorázom egyet^^

Utólag: Ki az aki csak néha olvas? HE!? ^^ azért nem haragszom^^

No, csak lett máma még egy bejegyzés. Ugyan lassan fél egy, nem vagyok még annyira álmos… mozgalmas estécském lett. Először is, betoppant párom, aki tízig dolgozott, meglepett, és nagyon megörültem neki. Hozott mangót:D Holnap felfaljuk, amikor munka után idenéz^^ Szóval ilyen kis tünemény toppant be a kecóba tizenegy előtt picivel. Dumálgatunk meg minden, amikor megint megcsendül a csengő… nézünk nagyokat, ki lehet ez… hmm… nyitom az ajtót, hát valami kóreai… kínai… valami nem japán arc:P Dőlt belőle a piaszag, és mondta hogy nincsenek itt barátai, mert ő nem japán, és most barátokat keres, úgyhogy mindenhova becsenget… mondtam hogy bocsi, de a párommal vagyunk, és amúgy is… máskor ne igyon mielőtt hozzám tér. Ezekután békében elváltunk, gondolom tíz perc alatt az egész szintet letudta, mert elkezdett ordibálni. Ez volt másfél órája, hol a szobájában őrjöng, hol a folyosón:D Riét persze lekísértem a bringájához, meg elvittem egy darabon, ne kelljen egyedül találkozzon vele. Én meg teszek rá, majd jól rálépek a kis sárgára ha hőzöng. Én megmondtam, ne igyék, és akkor büdös se lesz, és akkor könnyebb lesz komát találnia. Na mindegy, majd csak elalszik.
Hehe… még mindig veri a falat, jelzem nem szomszédom, kettővel arrébb lakik, pont a lépcsőnél… jeee:D Sebaj, könnyebben le lehet dobni, pole-position:D
Én most már lépek alukálni, holnap ismét sok tanulnivalóm van, ma mást intéztem, meg sziesztáztam délután:P Na pápá

Jöjjön egy pár kép, amit ígértem. A félreütésekért elnézést, egész nap laptop billentyűzetet használtam, ez most kicsit nagyobb. Továbbá fáradt vagyok, és nem fogom az egészet még egyszer átolvasni. Igen, lusta vagyok hozzá.

Először azzal kezdeném, remélem Maity sensei olvas: megnéztem a lovely complex-et, az élőszereplőset. Most elalváskor megnézem megint, nagyon jó!!!!!! A rajzfilmet nem vágom még, azt még nem néztem, de élő szereplősben hihetetlen!
Azon ismerőseim kik hétvégén mennek animecon-ra, HAJRÁ!!! Éljen a Bleach csapat, élén Macumotóval!!!!!!

Mai napom: tanultam és vásárolni voltam. Holnap délelőtt tízkor van jelenésem a nagykövetségen, úgyhogy ma illene korán ágybabújnom. Törekedni fogok rá.

Jöjjenek a várva várt képek. Az els két kép lakhelyemhez közel a főutcát mutatja, esős éjjelen. Még egyszer: azért mosódik el, mert nem vakuzok, és ilyenkor órákig exponál, én meg nem vagyok fényképész-állvány.

A második kép élesebb már picit, mert ott vagy több volt a fény, vagy belém állt a merevgörcs. Nos, utca, este kilenc körül. Vagyis főutca. Oké, külváros, de nyugis is legalább.

Következő kép: két pici épület, ezek közül a közelebbiben lakék vala. A szokásos pia autómaták, akkor a fizetős mosoda táblája… kihagyhatatlan villanyoszlop amin kismillió kábel szaladgál. Igazság szerint nem rossz hely, mert ez a külvárosnak is egy eldugottabb kis mellékutcáscskája, ugyan van egy irodaház, aminek az alkalamzottai itt kolbászolnak, de pár öltönyös ember nem kavar nagy vizet. Amennyiben elfelejtek időben vízről gondoskodni, az autómatában van finom ásványvizecske. Fél liter, kb. 180Ft, átszámítva. Körülbelül…

Az egyik helyi főutca legfényesebb épülete természetesen mi más lehetne, mint a PACHINKO, a játékterem. Belül még fényesebb. Ennyi lámpát még
életemben nem láttam. hozzá kell tenni, annyi van belőlük mint Budapesten benzinkút. Ettől a pachinkótól is kb. egy saroknyira ott van egy másik. Dehogy kb… PONTOSAN egy saroknyira. Ennek a nevét lásd a képen, a másik meg Star Dust. Éjen. Én kihagyom.

Végére pedig egy kocsi, amit hazafelé kaptam le. Fura… én még nem láttam ilyet. Ilyen és ehhez hasonló űrhajók cikáznak az utcákon. Próbálok majd lencsevégre kapni agyon krómozott haszongépjárművet is, illetve olyan japcsi kocsikat, amik odahaza nem igen fordulnak elő.

No, holnap nagykövetség, je je je, most lépek, pá.

11:16, csütörtök, süt a nap ezerrel, ismét hőség van. Na ez is rövid ősz volt^^ Ma legfeljebb vásárolni megyek be a városba, mivel tanulnom kell és állást kell keresnem, illetve van még mosnivaló, meg most már ráférne a hatalmas padlómra egy porszívás is.
Lehet, hogy ma mindenféle élelmiszerekről fogok pár képet készíteni, hogy lássátok, mi vesz engem körbe, ha elmegyek közértbe. Pl. ha valami csokis, akkor milyen jelecskéket kell keresni^^Leírnám én ide is, de szerintem pár lelkes emberen kívül, senkinél nincsen az ázsiai betűkészlet telepítve. Ellenben, hogy ne legyen unalmas a mai nap sem, megosztanék egy érdekes cikket, ami történetesen magyar, Magyarországról, és egy jó régi esetet próbál felgöngyölíteni, archív újságcikkek segítségével. Íme: http://www.bombagyar.hu/index.php?post=47 Ságvári Endre esete a rend éber őreivel. Amit még a cikk elolvasása előtt tudtam az esetről: rálőtt a rendőrökre, azok meg erre lelőtték. Tiszta. Csak az nem, hogy egy köztörvényes bűnöző miért hős. Itt vannak mindenféle régi újságcikkek, szabadon lehet őket olvasgatni, szerintem érdekes ahogy az ember kicsit belelát az akkori helyzetbe, és látja a párhuzamokat a jelennel.
Ugyan ez a blog nem ezen céllal készült, de a mai napom tényleg nem lesz valami izgalmas, ahogy a tegnapi sem volt (tanultam egész nap, illetve vettem délelőtt káposztát, meg intéztem két telefont), viszont a hétvége izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen lehet hogy elmegyek Akihabarába, az anime paradicsomba. Igen, anime rajongók ébresztő, lehet hogy vasárnap már tonnaszám fognak itt képek várni mindenkit.

Ma korán írok. Mert VAN HÁLÓZAT. No, sikerült egykor ágyba bújnom, aminek az lett a vége hogy tízkor keltem, egyenlőre ezzel nincs veszve semmi, sőt, végre nem hajnalok hajnalán kelek, bár jó lesz abba is visszaszokni. No de, felkeltem, rendbevágtam magam, és indultam is az állomáshoz telefonálni. A gangon láttam hogy egy japán szaki heggeszti a hálózati elosztót, oda is mentem megkérdezni, hogy nos, mi a kórlap? Mondta hogy négy éves ám a készülék, úgyhogy kicserélték. Száguld a net mostmár^^ (míg el nem felejtem, éppen asszonykám főztjét tolom az arcomba, mert isteni onigirit csinált, mint már tegnap írottam vala. Beletekertem egy kis algalevélbe, vagy mibe, és mostmár végképp frankó, na persze ezt így is kell)
No az új elosztóval való ismerkedés után (amúgy egy vasszekrényben van, kint a szabadban, ebben a párás környezetben csoda hogy négy évig bírta) elindultam a városba. Be is értem sikeresen, kemény, kb. 5 perc alatt. Irány a telefonfülke, kártya és számok elő. Na, a maradék 40 egységet le is telefonáltam, maradt kb. 16. Első kör annak a japán hölgynek az ismerőse volt, akivel együtt repültem ide. A házaspárból a hölgyet sikerült elérnem, vele már beszéltem egyszer, nagyon megörült nekem, mondta a férjével is beszélt már rólam, várják hogy találkozzunk. ( a férj magyar) Mivel mobilom nincsen, ezért kaptam egy email címet, hogy tudjunk majd találkozót egyeztetni. Ezután a nagykövetséget hívtam fel, hogy azt a bizonyos urat elérjem, akinek nevét a követségen megkaptam (akkor épp nem volt elérhető). No, nem volt a helyén, és mobiltelefon szűkében, szintén az lett a megoldás hogy kaptam egy email címét, amire természetesen már íírtam is, most izgatottan várom a választ, ha nem jő, holnap ismét telefonálok^^ Más hírem egyenlőre nincsen, majd lesz biztos valamikor.
Képeket nem csináltam, nem igazán lett volna miről, legfeljebb az onigiriről, de az meg már majdnem elfogyott miközben itt írogatok. Csalóka kaja, mert semmi hús, csak rizs meg zöldség, de rohadtul laktató ám. Vagyis nem tudom… még mindig éhes vagyok, pedig már degeszre ettem magamat. Náluk ez egy rendes étkezés… nekem nasi:P